Címlapsztorik

Bejelentés: módosul a nyugdíjszámítás, kiderültek a részletek

2021 július 1-jétől élő változás, rengetegen nem tudnak még róla, több milió embert érinthet.

Az öregségi nyugdíjhoz a nyugdíjtörvény szerint az 1988. január 1-től az ellátás megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett) nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereseteket kell figyelembe venni. (2020. július 1-jétől a társadalombiztosítási járulék foglalja magában a nyugdíjjárulékot.)

Az adó.hu portálon megjelent összesítés alapján nyugellátás összegénél figyelembe veendő keresetek szabályai közül néhány 2021. július 1-jétől a következőképpen módosul:

Hirdetés

A nyugdíjtörvény 22.paragrafus (1) bekezdés új e) pontja szerint 2020. június 30-áig terjedő időszakra a felszolgálói díj 81 százalékát, az ezt követő időre annak teljes összegét kell a nyugdíj összegénél figyelembe venni.

A módosítás indoka az, hogy 2020. június 30-át követően a felszolgálói díj után az általános szabályok szerint fizetendő a járulék. (Ez a változás a vendéglátóiparban dolgozók számára lehet releváns.)

A nyugdíjtörvény 22.paragrafus (1) bekezdés új h) pontja szerint a 2020. augusztus 31-ét követő időszakra a járulékfizetési alsó határ alkalmazása esetén a minimálbér harminc százalékát kell keresetként figyelembe venni a nyugdíj összegénél. A módosítás rögzíti a nyugdíj összegénél figyelembe veendő kereseteknél azt az esetet, amikor a járulékfizetési alsó határ szerint történik a járulék fizetés.

Járulékfizetési alsó határ: a a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról szóló törvény – 27.paragrafus (2) bekezdése szerint a munkaviszonyban és azzal a biztosítási kötelezettség szempontjából egy tekintet alá eső jogviszonyban a járulékalap havonta legalább a minimálbér harminc százaléka.

Jogtechnikai módosítás történt a nyugdíjtörvény 22.paragrafus (2) bekezdés új c) pontjánál, ahová az (1) bekezdés h) pontjából áthelyezésre került a szociális törvény szerinti munka -rehabilitációs díj és fejlesztési foglalkoztatási díj a már itt szereplő, nyugdíjjárulék köteles szociális és gyermekvédelmi ellátások (gyermekek otthongondozási díja, ápolási díj) mellé.

A nyugdíjtörvény 22. paragrafus (1) bekezdés h) pontjába pedig új szabályként a járulékfizetési alsó határ alkalmazásával kapcsolatos fenti szabály került.

A nyugdíjszámítás folyamata a következő

  1. Nettósítás

Az előzőek szerint összegyűjtött, nyugdíjjárulék alapot képező jövedelmek úgynevezett nettósítást követően kerülnek figyelembe vételre.

A nettósítás jelenleg két lépcsőben történik. Először a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékekkel történik a csökkentés. Figyelembe veendő járulékok a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, a magánnyugdíjpénztári tagdíj, a munkavállalói járulék, és a vállalkozói járulék, 2010. január 1-től az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék – azaz teljeskörűen az egyéni járulékok.

Hirdetés

A járulékokkal történő csökkentést követően az így fennmaradó összeget csökkenteni kell a személyi jövedelemadó adott időszakra vonatkozó szabályai szerint képzett összegével.

  1. Valorizálás

A nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmek ma már több, mint három évtizedben kerültek megszerzésre, amikor igen nagy változáson mentek keresztül a munkabért meghatározó tényezők. Nem lehet azonosan „egy az egyben” beszámítani a nyugellátásba egy 1988-ban kifizetett munkabért egy 2021-ben elért jövedelemmel.

A szükséges kiegyenlítést, szintrehozást az úgynevezett valorizációval lehet elérni.

A havi átlagkereset megállapítása során a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért kereseteket a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani.

A szintrehozás a valorizációs szorzószámokkal történik, amelyek évente kerülnek meghatározásra. A szorzószámok közzététele március hónapban történik, a 2021. márciusában megjelenő szorzók kormányrendeletben kerültek kihirdetésre.

A 2021. január 1-től benyújtott nyugdíjkérelmek esetén a valorizációs szorzók meghatározásáig nyugdíjelőleg került folyósításra, az ellátás végleges összege a valorizációs szorzók kihirdetését megvalósító jogszabály hatálybalépését követően került kiszámításra.

  1. Degresszió

Nyugdíjrendszerünkben az ellátás összegének meghatározásához nem minden nyugdíjjárulék-köteles jövedelem vehető figyelembe.

Egy bizonyos összeghatár feletti (ez a degressziós sávhatár) jövedelmek már csak sávosan meghatározott része számítható be a nyugellátásba.

Ha a nyugellátás alapját képező havi átlagkereset 372 ezer forintnál több, a 372 ezer – 421 ezer forint közötti átlagkereset kilencven százalékát, a 421 ezer forint feletti átlagkereset nyolcvan százalékát kell az öregségi nyugdíj megállapításánál figyelembe venni.

  1. Szolgálati idő szerinti mérték

Az öregségi nyugdíj összegének az alapjául szolgáló havi átlagkereset melletti másik meghatározó része a szolgálati idő hossza.

A nyugdíjtörvény 2. számú melléklete tartalmazza azt a táblázatot, amely a szolgálati idő hossza szerint adja meg a havi átlagkereset nyugdíjhoz figyelembe vehető százalékát.

Az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges 20 év szolgálati idő esetén a havi átlagkereset 53 százaléka lesz az ellátás összege. 25-36 év szolgálati idő esetén évenként 1-1 százalékkal, 37-40 év szolgálati idő esetén évenként 1,5 százalékkal, 40 év feletti szolgálati idő esetén évenként 2-2 százalékkal növekszik a havi átlagkeresetből figyelembe vehető rész.

Forrás: napi.hu

Mondd el a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

Ha tetszett, kövesd partnerünk tartalmait is!

Iratkozz fel a csatornára.

Ezzel egyúttal támogatod oldalunkat is.