Crespi atya és a Táltos-barlang legendás aranykönyvtára – az emberiség előttről származó leletek
Egy idős öreg úrnál olyan aranylemezeket és egyéb faragásokat találtak, melyeken fura alakok vannak.
Ezek összekötik Amerikát a sumer civilizációval, és egy ismeretlen nyelvhez tartozó szimbólumrendszerrel.
Crespi atya és a neki ajándékozott ősi leletek
Carlos Crespi Croci atya Olaszországban, Milánóban született 1891-ben, és 1982-ben halt meg.
Ő egy Szalézi szerzetes volt, aki életét az imádságnak és jótékonyságnak szentelte, és több mint 50 évig élt Ecuadorban, Cuenca kisvárosban.
Crespi atya sokoldalú tehetség volt, többek közt pedagógus, botanikus, antropológus, zenész, de mindenekelőtt emberbarát volt.
A missziós munkája miatt közel került Ecuador bennszülött embereihez, és nagy becsben tartott személy volt a törzsek között, akik őt igaz barátjuknak tekintették.
Crespi atyának a bennszülött emberek ősi leleteket ajándékoztak, hogy megköszönjék a munkáját, amit azért tett, hogy segítsen nekik.
Azt mondták, hogy a tárgyakat, melyeket neki hoztak, az ecuadori dzsungel föld alatti barlangjaiban találták, melyek 200 kilométerre terjednek ki Cuenca-tól kiindulva.
A titokzatos Táltos-barlang ősi aranylemezei és fémkönyvtára
A leletek eredetileg a hírhedt Táltos-barlangból származtak. Ez a barlang rengetegszer került említésre a helyi törzsek által, és maga Móricz János magyar felfedező is járt a belsejében.
A feljegyzések szerint egy a környéken élő indián törzs magyar tőszavakat hasnál, ők avatták be a magyarul beszélő Móriczot is a barlang létezésébe, mely állítólag az emberiség ősi eredetét tárja fel és meséli el az aranylemezeken, amik a barlang mélyén található fémkönyvtárban vannak.
A Crespi atyához jutó régészeti leletek igen érdekesek voltak.
Rengeteg különféle ábra volt rajtunk, az eredetük ugyanakkor ismeretlen volt, soha nem árulta el, hogy valóban a barlang mélyéről vannak-e.
A leleteken található szimbólumok és történelem előtti ábrázolások az Özönvíznél is régebbiek. Richard Wingate felfedező megemlítette, hogy a leleteket asszírként, egyiptomiként, kínaiként és afrikaiként azonosították.
Kapcsolat Babilonnal és a Sumer civilizációval
Crespi atyát megbízta a Vatikán, hogy nyisson egy múzeumot a Szalézi iskolában Cuenca-ban, és egészen 1960-ig ez volt a legnagyobb múzeum Ecuadorban. Crespi atya azonban utalt arra, hogy volt egy nyilvánvaló kapcsolat a leletek és Babilon, valamint a Sumer civilizáció között.
Amibe azonban nem gondolt bele, hogy egy ilyen kijelentés ellentmond a meghatározó vélekedésnek.
Nem sokkal később a múzeum rejtélyes körülmények között leégett, és a legtöbb lelet elpusztult, kivéve néhányat, melyet sikerült megmenteni.
Amikor azonban Crespi atya meghalt, az összes megmaradt leletet örökre elrejtették a nyilvánosság elől.
A szóbeszéd szerint a leleteket a Vatikánba szállították, napjainkban pedig a Vatikáni Titkos Levéltár a nyilvánosság elől elzárt részlegein vannak tárolva.
