CímlapsztorikMisztikum

Drakula a magyar király lovagja volt: a Sárkányrend tagja – ami a törikönyvekből kimaradt

Megdöbbentő történelmi bizonyítékok vannak arról, hogy Drakula egy magyar alapítású Sárkányrend “szolgálatában állt”.

Ezt az információt igen kevesen tudják, noha ha valaki tud olvasni a sorok között és hajlandó elbúvárkodni az egyes történelmi levéltárak zegzugában, akkor hamar nyilvánvalóvá válhat számára a “titok”.

Arról van szó, hogy Vlad Tepes, valahogyan a legtöbben ismerik, Drakula a magyar király lovagja is volt egyben.

Hirdetés

A Drakula legendáról és a róla szóló igaznak bizonyuló legendákról és tényekről korábban már foglalkozunk egy átfogó cikkünkben.

Most egy magyar alapítású lovagrenddel és a hozzá kapcsolódó Draukléa vonatkozással foglalkozunk.

Az egykori Sárkányrend egy olyan lovagrend volt, mint akkoriban sok más lovagrend: azért hívták életre, hogy támasztja nyújtsanak az uralkodóknak.

Ezekbe a rendekbe emiatt gyakran a legbefolyásosabb és leghatalmasabb személyek kaptak rendszerint meghívást.

Luxemburgi Zsigmondhoz köthető a Sárkányrend, ami egy magyar alapítású rend volt, ennek pedig a királyné is tagja volt.

Az 1408. december 12-én alapították a történelmi dokumentumok szerint, és “szent céljai” voltak az eretnekek, hitetlen pogányok elleni küzdelemben, emellett Luxemburgi Zsigmond fő támaszaként szolgált maga a “szervezet”.

A sárkány motívuma a Károly Róbert-féle lovagrend tradícióihoz nyúlt vissza, Szent György és a sárkány harcára utalt.

A Sárkányrendben első körben 22 férfi kapott meghívást, olyan nagy hatalmú urak, mint Cillei Hermann gróf – Zsigmond apósa –, Garai Miklós nádor, Stiborici Stibor vajda, Szécsi Miklós tárnokmester, vagy Lazarevics István szerb despota.

De hogy jön ide pontosan Drakula?

Hirdetés

Nos, a lovagrendnek volt egyfajta összekötő szerepe is.

Zsigmond ugyanis így tudta szorosabbra vonni a Magyarország és az oszmánok ellen küzdő erők kapcsolatát.

II. Vlad Tepes, havasföldi vajda, hivatalosabb nevén Vlat Tepes, vagyis Drakula meghívása is megtörtént a Sárkányrendbe.

A korban szokatlan módon maga Luxemburgi Zsigmond is bevonta uralkodói szimbólumai közé a társaság jelvényeit, a Sárkányrendnek azonban így sem tudott hosszú életet biztosítani. 1437-ben bekövetkező halálával a társaság hanyatlásnak indult.

I. Ulászló magyar-lengyel király 1444-ben hadat üzent Törökországnak, behatolt a török Rumélia tartományba, és Várna felé nyomult előre.

A hadak egyik vezére Hunyadi János volt, aki felkérte II. Vladot, hogy Magyarország vazallusaként és a Sárkány Lovagrend tagjaként csatlakozzék hadaival, utóbbi azonban elutasította a felkérést.

Helyette II. Mircea nevű fiát (a legidősebbet; a középső III. Vlad Tepes, a legfiatalabb III. Szép Radu) küldi a háborúba.

A várnai csata a keresztény hadak katasztrofális vereségével ért véget. Hunyadi János éppen, hogy megmenekült, de maga I. Ulászló király odaveszett.

A havasalföldi fejedelem és fia nyíltan is Hunyadi Jánost hibáztatták a vereségért, amúgy sem felhőtlen kapcsolatukat így mélypontra juttatva.

II. Vlad Dracul fejedelmet 1447-ben saját nemesei gyilkolták meg (II. László megrendelésére), (II.) Mircea fiával együtt. Utóbbit állítólag élve eltemették.


Később fia, Vlad Ţepeş apja címe után „örökölte” hírhedt nevét, a Drakulát, ami mára a kultúrában és mint legenda elterjedt.

A 24.hu cikke nyomán

Mondd el a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

Kérjük kedveld partner oldalunkat, ezzel is támogatva az oldal további működését

Ezzel egyúttal támogatod munkánkat.