Einstein lesújtó véleménye Istenről és a vallásról: Az Isten számomra az emberi gyengeség kifejezése és terméke”
Döbbenetes, sok keresztényt elgondolkodtató véleménye volt arról, hogy ez a világ Isten műve-e. Mégis hitt egy felsőbbrendű intelligenciában, sőt, azt állította, hogy a harmadik fokozatú vallás mentheti meg majd a bolygót.
Kevesen tudják Albert Einsteinről, a világ talán legnagyobb elméjéről, hogy a vallásról és magáról Istenről meglehetősen lesújtó volt a véleménye.
Azt is többször kifejtette, hogy álláspontját aligha képes bármi megváltoztatni.
De hogy mennyire nyersen fogalmazott ezzel a témával kapcsolatban, azt Einstein egyik levele bizonyítja, amit Eric Gutkindnak írt 1954-ben:
“Az Isten szó számomra nem más, mint az emberi gyengeség kifejezése és terméke, a Biblia (primitív és gyerekes legendák) gyűjteménye.
Ezen semmiféle értelmezés, bármilyen finom is, nem változtathat számomra”
Mindezek ellenére három fokozatú vallást különített el és az élete egy szakaszában ő maga is beszélt arról, hogy a harmadik fokozatú vallásnak óriási a jelentősége.
Bár Einstein nem hitt az egyházi Istenben, élete során soha nem tagadta, hogy létezhet valamiféle felsőbb rendű intelligencia emögött a láthatóan rendezett világmindenség mögött.
Ezt a titokzatos valamit nevezte el Einstein “réginek”.
A vallásnak Einstein végül három szakaszát különítette el.
Az első szakasza a vallásnak szerinte törzsi. Ez a kontroll hiányán és a természettől való félelmen alapult leginkább.
Varázslatot imitáltak, szertartásokat és áldozatokat mutatta be, hogy irányítást szerezzenek az egyszerű természeti erők felett.
A vallás második szakaszában az emberek a modern civilizációban való fájdalmában és szorongásukban kerestek “kiutat”, így hozták létre az apa vagy anyaistent, ami megvetemedett őket és érzelmi támogatást nyújtott nekik.
Jelenleg is nagyrészt ebben a szakaszban van az emebriség.
A harmadik szakasza a vallásnak nagyon fontos volt Einstein szerint két okból is.
Egyrészt úgy gondolta, hogy a harmadik szakaszban kialakult “kozmikus vallásos érzések” erős ösztönzést jelentenek a tudomány számára.
“A kozmikus vallásos érzés a legerősebb és legnemesebb ösztönzés a tudományos kutatás számára,” – Einstein: Hogyan látom a világot?
Másrészt úgy gondolta, hogy az emberi vallás egy fejlett harmadik szakasza, amely a teremtéssel való kapcsolaton és a vallási tapasztalaton alapul, ha megfelelően megtisztul, meg tudja gyógyítani minden társadalmi bajunkat, és még a bolygó megmentésében is segíthet.
Ahogy mondja:
“Ha valaki megtisztítja a judaizmust a prófétáktól és a kereszténységet, ahogyan Jézus Krisztus tanította, minden későbbi kiegészítéstől, különösen a papokétól, akkor olyan tanítás marad, amely képes gyógyítani az emberiség összes társadalmi baját,”
Einstein: Hogyan látom avilágot?
Fontos, hogy ez utóbbi kijelentést ne becsüljük alá. Einstein úgy gondolta, hogy a harmadik fokozatú vallás megmentheti a bolygót.
