Épphogy súrolta a Földet egy meteor – egész Nyugat-Európa látta a villódzó fényeket!
A rendkívüli és nem várt eseményről felvételek is készültek. Épphogy… És nemrég fedezték fel. Kezdhetünk aggódni?
A rendkívül ritka eseményre Hollandia és Németország felett került sor, de érkeznek jelentések más régiókból is.
A Globális Meteor Hálózat észlelt egy meteort, mely épphogy elhúzott a Föld mellett.
Más hálózatok tagjai is észlelték azt a meteort, amely 2020. szeptember 22-én hajnali 5:53-kor jelent meg Németország és Hollandia felett.
Bár egy időzónában vagyunk a kérdéses régióval, ott ekkor még szinte teljesen sötét az ég.
A légkörbe lépéskor a meteoroid sebessége másodpercenként 34,1 km volt, 99 km magasan kezdett felizzani, 91 km-es légköri magasságig jutott, majd ismét magasabbra repült egészen kb. 105 km-ig lehetett látni az izzását, ezt követően visszatért a világűrbe.
Ráadásul éppen ez utóbbi teszi igazán különlegessé, számolt be az Európai Űrügynökség.
Fontos tisztázni néhány fogalmat:
Meteor: a légkörben felizzó aprócska égitest-töredék
Meteoroid: maga az égitest-töredék, legyen porszemnyi, vagy akár több centis, esetleg pár méteres is, a hivatalos meghatározás szerint az atomnál lényegesen nagyobb, de a kisbolygónál kisebb szilárd test, amely a világűrben mozog.
Meteorit: ha a meteoroid elég nagy, a légköri felizzása során nem tud megsemmisülni, s egyes darabjai elérik a felszínt, meteoritnak csak azt hívjuk, ami földet ért.
A földsúroló meteorok rendkívül látványosak, igen hosszú utat járnak be az égen, gyakorlatilag átszelik az égboltot.
Ahhoz, hogy igazi földsúrolóvá válhasson egy meteoroid, több dolognak is együtt kell állnia: kellően nagy meteoroidra van szükség, amely a hosszú légköri út során nem semmisül meg, és igen kis szögben kell beérkeznie.
Ha bármelyik fenti tényezőbe hiba csúszik, akkor nem tudja elhagyni légkörünket az égitest.
Az ilyen ritka esetekről korábban rendkívül kevés beszámoló, megfigyelés született (példa rá egy 1860-as esemény, amelynek során Észak-Amerika felett száguldott át egy út közben kisebb darabokra töredező földsúroló, amelyről Frederic Church festménye is készült).
Nemrégiben egy 2017-es ausztrál földsúrolóról tettek közzé számítási eredményeket, az adott égitest által megtett légköri út 1300 km volt, beérkezési szöge pedig mindössze 4,6 fok. Miután elhagyta a légkörünket, az eredeti pályája jelentősen megváltozott, s pont ez a tényező az, amelynek nagy jelentősége van az esetleges későbbi találkozások szempontjából.
1972-től kezdve csupán 10 földsúrolóról tudunk, amelyek pályáját is kiszámították, a most észlelt a 11. lett, 8 különböző kamera rögzítette az égi útját.
A mostani földrúsoló metort épphogy csak észrevették.
Persze minimális az esélye egy esetleges becsapódásnak, az utóbbi években egyre többen aggasztónak vélték azt, hogy az égbolt néhány százalékára elegendő erőforrásokkal rendelkezik az ESA és a NASA együttvéve.
Vagyis lényegében eddig is a szerencsénken múlt, hogy nem talált telibe minket egy komolyabb szikladarab…
