CímlapsztorikÉrdekes világMisztikum

Kínai tudósok igazságai a magyarok őseiről – a teljes igazság eredetünkről!

Ezt bezzeg nem tanítják az iskolákban, ki van “törölve” a történelemkönyvekből! A kínai harci szekerek egyértelműen a magyar hunoktól erednek, és ez még nem minden! A rokonság a magyar felől halad a kínai nyelv, nyelvjárások felé. A magyar nyelv az alapnyelv, amiből sok kínai nyelvjárás fejlődött ki?

Kon-Fu-Cse mondta, hogy a hunok északról törtek be Kínába. Kétségtelenül igaza volt, mert igen nagy tudós volt, és a mondanivalóját óriási tudásanyagból összegezte. Konfuciusz (551-479) neve Kung Fu-ce, illetve Kong Fuzi volt a korabeli írások alapján.

Az északiak hun mivolta számtalan régészeti lelet szerint is bizonyítható.

Hirdetés

Kína északi részén magyarok, vagyis hunok éltek, akik sok tízezer év óta voltak lakói a területnek.

Amikor a magyar törzsek behatoltak Ázsia északi részébe, akkor a nevük nem magyar volt, de a kultúrájukat a „magyar” összefoglaló névvel lehet és kell illetni. Legalább 40.000 éve jöttek az első magyarok Szibériába, nyugati irányból, ami olyan nagy idő, hogy nem vagyunk képesek összekötni a genetikai és nyelvi hagyományokat a kínaiakkal, a nagy idő távolsága miatt.

Azonban ez nincs teljesen így. A kellő magyar nyelvi vizsgálatok pontosan megmutatják a magyar nyelv, és a kínai nyelv közötti genetikai rokonságot.

A rokonság a magyar felől halad a kínai nyelv, nyelvjárások felé. A magyar nyelv az alapnyelv, amiből sok kínai nyelvjárás fejlődött ki.

A bizonyítás iránya ebből az alaphelyzetből indulhat ki, bármilyen más koncepció csak késlelteti az igazság feltárását. A ragozó alapszerkezet az izoláló szerkezet felé fejlődött az évezredek múltával. A nyelvi szerkezetek kialakulására a társadalom felépítése hat rendkívüli erővel. De az is igaz, hogy kínai nyelv teljesen más felépítésű a ragozó nyelvekhez képest. Ezért a magyar és a kínai (mandarin) nyelvek rokonítása nagyon nehéz.

Még az is rendkívül fontos, hogy a magyar nyelv, valamikor az ősidőkben, két magánhangzó rendszert fejlesztett ki. A rövid magánhangzók mellett megjelentek a hosszú magánhangzók. Ez a két magánhangzó rendszer ment be Kínába, ahol további fejlődésen ment át. A kínai nyelvben négy magasságú magánhangzó jött létre, ami a két magyar magánhangzó rendszer megkettőződéséből eredhet. Déli irányban, a vietnámiaknál a rendszer már hat magasságú magánhangzóból állhat.

Egy kínai szó ezért, a benne lévő magánhangzó magassága miatt, akár négy jelentéssel is bírhat. A kínai hangok is valamennyire különböznek a magyar hangoktól. A pinjin modern írás betűinek kiejtését külön meg kell tanulni, hogy kimondhassuk a kínai szavakat. Azután a kínai írás 3.500 éves legalább, a hosszú idő alatt a leírt jelek kiejtése változott, ezért a mai kiejtés más lehet, mint a régi kiejtés.

A kínai írás és nyelv rendkívül gazdag, értelmezni a szavait rendkívül kockázatos. Mivel a kínai szavak egy részét a magyar nyelvből kívánom eredeztetni, ezért nagyon ingoványos terepre merészkedem, olyan helyekre, ahol jó lenne vezető, aki jól ismeri a kínai nyelvet (a mandarint legalább). Mivel ilyen vezetőm nincs, a levezetések csak a mélységes meggyőződésemre alapulhatnak, ami szerint a magyarok, vagyis hunok, és a kínaiak rokon népek. Kon-Fu-Cse véleménye szilárd alapot ad a vizsgálatok természetéhez és szükségességéhez.

Kínában a modern, vagy mai ember nagyon régen megjelent. A kínai tudomány nem fogadja el az amerikaiak által erőltetett afrikai eredeztetést, hanem helyette ázsiai eredeztetést javasol.

Hirdetés

Az emberiség a kínai tudósok szerint Ázsiából ered. Ha engem valaki megkérdezne, mi a véleményem a két elméletről, én a kínaiaknak adnék igazat. De engem senki nem kérdez meg, ezért aztán be is fogom a szám.

A tupaják és a főemlősök ázsiai eredetűek, amint a méhlepényes emlősök döntő többsége is. A legújabb kutatások igen sok emberszabású fajt tártak fel Ázsiában. Az emberek közé sorolható leletek kora Afrikában és Ázsiában is igen régi.

A Pekingi ember Homo erectus lehet legalább 700.000 éves. Arcszerkezete nagyon hasonló a mai mongolidok arcszerkezetéhez, ami azt bizonyítja, hogy a mai kínai népesség és a Pekingi ember között genetikai leszármazás létezik. A Homo sapiens a Csou-kou-Tien barlangokban 50.000 és 35.000 között élt. A barlangok felső szintjei tartalmazzák a csontleleteket. Más adat szerint 60.000 éves az itteni bölcs ember (Homo sapiens). Ez a kor még belefér az Afrikából elméletileg kivándorló emberek idejébe, akik 74.000 éve hagyták el a nagy déli kontinenst. Természetesen a 74.000 évvel is problémák adódnak, mivel a Karmel-hegy Homo sapiens leletei 120.000 évesek. A Karmel-hegy Izraelben van, nem Afrikában. Nem tudni, mi akadályozhatta volna meg a mai embert a további terjeszkedésben, ha már túljutott a Sinai földszoroson, amit mi Hirus Ajtunak nevezünk. Az Avas kőbányászai 150.000 éve kezdték meg munkájukat, akik bizonyára szintén mai emberek voltak. A Pekingi ember és a mai kínaiak közötti kapcsolat súlyos gátat szab a Homo sapiens afrikai kivándorlásának elmélete elé. Kétségtelenül nem igaz a Homo sapiens afrikai eredete.

A Gyenyiszovai ember, a genetikai vizsgálatok szerint, legalább egymillió éves Ázsiában. De a neandervölgyiek is behatoltak Közép-Ázsiába, továbbá a Homo floresiensis is meglepően régi. Flores sziget hobbitjai 800.000 éve jelentek meg Indonéziában, a kezdetekben még talán Homo erectus fajként, vagy esetleg nem is a Homo nemzetségbe tartoztak. A Palau-szigetek titokzatos törpe embereiről szinte semmit nem tudunk. Rengeteg más embertani titok van még Ázsiában, amelyeknek vizsgálata sokkal pontosabb képet adhat majd a jövőben az eredet-kérdésekről, mint amilyeneket ma ismerünk.

A kínai őstörténet alig van feltárva, ami nem tér el a többi emberek lakta területek őstörténetétől. Azért, mert az őstörténet feltárása rendkívül nehéz. Ha a neolit kultúráktól számítjuk Kína létrejöttét, akkor a mezőgazdálkodás kezdeteitől kell Kína létezését számítani. Az első központok Kr.e. 9.000 és 8.000 táján jönnek létre. Azt kell feltételezni, hogy a növénytermesztés eszméjét máshonnan hozták be Kínába. Az olyan bonyolult gazdálkodási eljárások, mint a növények termesztése, csak rendkívül hosszú idő után jöhetnek létre. Az előzmények Pannóniában Kr.e. 19.000 táján már megvoltak, Ságvár környékén a kapák és ásók egyértelműen növénytermesztésre adnak bizonyítékot. A Peloponnészoszi kemencék Kr.e. 32.000 évesek, amelyekben már kenyeret sütöttek. Akkor még Pannónia és Hellász is a magyarokhoz tartozott.

Kínában manapság divatos a sokközpontú, vagy multicentrális civilizáció elmélete. Eszerint Kínában legalább hat központban, közel egy időben jött létre a neolitikus forradalom. Éppen ez a neolitikus forradalom köthető a magyarokhoz, pl. Göbekli Tepe népéhez, akik szétrajzottak a Földön, éppen a Kr.e. 9-8.000 évek táján. A Göbekli Tepe népe a szavárdokkal azonos. A sokközpontú elmélettel szemben áll a kínaiak nyugatról való származása. Ez az elmélet arról szól, hogy a kínaiak a nyugati magyaroktól származnak, az europid magyarok és helyi mongolid népesség keveredéséből jött létre a kínai nép.

Az északi tungid rassz magas termetű, a magyarok és őslakók keveredésből jött létre, a déli szinid rassz alacsonyabb termetű, eredetük talán az őslakókhoz köthető.

A Yang-Shao kultúra népe nyugatról érkezett Észak-Kínába. A kultúra idejét Kr.e. 5.000 és 3.000 közé helyezik, más adatok Kr.e. 4.000 – 2.500 közötti időről beszélnek. Ez a kultúra magyar eredetű. Képviselői nyugatról érkeztek, a múmiák számtalan lelete bizonyítja európai eredetüket. Az európai magyarok ebben a kultúrában keveredtek a mongolid kínaiakkal, így jött létre a han nép. Az europid népesség, amit a magyarok képviseltek keleten is, egészen Japánig hatolt. A magyarok szőke, vörös, világosbarna és fekete haja sok múmián látható Kínában. Egyes kínai, tehát han csoportok haja ma is szőke, ami a magyaroktól való eredés genetikai bizonyítéka. Ugyanis a régi korokban germán, kelta, szláv, finnségi népek nem is léteztek, ami kizárja a tőlük való eredetet. A több száz múmia, amit felfedeztek a kutatók Kína északi részén, egyértelműen europid, gyakran szőke hajú embereket bizonyít, akik a magyar írással érkeztek a területre. Ki tanította meg a kínaiakat az írásra? Csak nem a magyarok, akik minden más népességet is megtanítottak írni, gyakran úgy, hogy összekeveredve velük a saját magyar ábécéjüket fejlesztették tovább az adott kultúrában?

A Tarim-medencében felfedezett temetőt Small Rivernek nevezték el, egy kis folyó után. Itt a legidősebb múmia 3980 éves, a temetkezés Kr.e. 400-ig tartott. Victor Mair amerikai kutató szerint a tokhár nyelvet beszélték, amit nem tudni, honnan vett. Egészen biztos, hogy nem a tokhár nyelveket (kettő is van) beszélték, amire nincs semmilyen bizonyíték. Arra viszont van, hogy Kr.e. 2.000 idején is a magyar ábécé már el volt terjedve Belső-Ázsiában. Victor Mair bizonyára nem hallott a magyar írásról, mert ha hallott volna, talán nem tokhározza le a múmiákat. A tokhárok amúgy 2.000 éve jelennek meg, és mára már kihalt a nyelvük, nem volt közük a múmiákhoz. Victor H. Mair és J. P. Mallory 1994-ben jelentették be, hogy kaukazoid típusú múmiákra bukkantak a Tarim-medencében.

Khercheni embernek is nevezik a leleteket. A hajuk szőke és vörös, a szemük állítólag kék. Skótkockás gyapjúszövetük volt, csizmák, övek, a kerék ismerete, a bronz ismerete volt rájuk jellemző. Ezek az adatok megfelelnek a magyaroknak. Az is elképzelhető, hogy kelták is voltak köztük. Tudni kell, hogy a keltákat mindig testvéreknek tekintettük, egyes telephelyeken a magyarok és kelták bizonyítottan együtt éltek Európában. Minket gyakran szkytháknak neveznek. A fémeket és a bronzot a magyarok fedezték fel.

Loulan Szépe egy magyar vagy kelta hercegnő lehetett. Ő Kr.e. 2.000 körüli, a Kherkhan melletti Kaurigalban fedezték fel.

Egy ötvenöt éves fehér férfi mellett három nő volt eltemetve Kherkhan közelében. Ideje Kr.e. 1.000. A szőke hajú zagunluki múmia Kr.e. 1.000 körül élt. Egy csecsemő, talán három hónapos, szintén Zagunlukban lett eltemetve. Szemét kék lazurit kövekkel rakták ki. Továbbá kockás mintájú szőttesek is előkerültek, olyanok, mint amilyeneket a magyarok ma is használnak.

A temetkezések csónakok alá történtek. A magyarok egyes nemzetségei is csónakokba temetkeztek. A csónak magyar eredetű szó, a Csó Csillagot és Vizet is jelent. A halott lelke a csónakban szeli át az űróceánt, hogy eljusson Isten Mennyországába. A vikingek és mások csak tőlünk vették át a csónakkal való temetkezést.

A Longshan kultúra 2.500 – 1.700 közé tehető. Még a Hsziaotuni kultúra jelentős, de vannak kevert kultúrák is, és további fontos kultúrák, amelyekről nehéz kideríteni, mennyi közük van hozzánk, magyarokhoz, vagyis hunokhoz. Kína őstörténete nagyon bonyolult, de nem annyira, hogy lehetetlen lenne a nyugatról jövő magyarok, vagyis hunok, és a helyi ősnépesség keveredésének feltárása. Talán egy külön dolgozat kellene a magyar-kínai rokonság alaposabb megismeréséhez.

Rövid áttekintés szükséges ahhoz, hogy a hun történéseket jobban bekapcsolhassuk a kínai időrendi viszonyokba. Csupán a legfontosabb kínai dinasztiákat lehetséges megemlíteni, akik a hunoktól eredhetnek, vagy a magyarokkal vérségileg keveredtek. A kínai történelem és a dinasztiák időbeli felvázolása most nem lehet cél, mivel a hun magyarokról kell most beszélni.

Huang Ti, a Sárga Császár volt az első uralkodó, akit a kínaiak ismernek. Uralkodása Kr.e. 2.698 körül történt. Az időpont meglehetősen fiatal az egyiptomi, a mezopotámiai, de legfőképp a magyar őskirályok uralkodási idejéhez képest. Huang Ti a mitikus aranykorban ült a trónon, eredetileg isten volt, utána még négy aranykori király következett. Azonban fontos azt is tudni, hogy van egy hármas királyi rendszer is.

A Szan Huangról, a három mitikus uralkodóról is ismertek írott feljegyzések. Fu–hszi, Szuj-zsen és Sen-nung volt a három uralkodó neve.

Az öt mitikus uralkodóhoz tartozik a Közép magasságok ura, Huang-ti, Kelet ura, Taj-hao (Fu-hszi), Dél ura Jen-ti (Sen-nung), Nyugat istene Sao-hao, Észak ura Csuan-hszü. Mindegyik istenhez több segítő tartozik, saját jelképeik vannak saját templomokkal. Az aranykor királyait Kr.e. 2.205-ben Nagy Jü által alapított Hszia dinasztia követte. Ismert az öt király közül Jaó, aki a magyar Jó névvel azonos, ma is mondjuk a Jó szót Jaó formában. Nagy Jü volt az aranykor ötödik királya. Azt is kell látni, hogy az aranykor királyai többen voltak, mint öten, mert a 2.698 és 2.206 közötti időt nem tölthette ki csak öt uralkodó. A Huang Ti meg, mint Sárga Isten/Úr, magyar nevekből is táplálkozhatott. Ami Huang Ti nevének magyar nyelvű valószínűsítését is realizálhatja, az a következő. A Hu-Ang Mennyei-Élet, a Ti a kínaiban Isten, Úr is, de más jelentése is van. A Huang Sárga, ami a Napot, mint az Élet Mennyei adóját is megnevezheti. Lásd Huang-ho, Sárga-folyó. A Hu a magyarok népneve, pontosabban az idősebb magyar ember neve, az Ang pedig az Ank-hoz nagyon hasonló szó, ez utóbbinak Élet a jelentése. Ezért a Huang – Sárga szó levezethető a magyar nyelvből, a Ti pedig a magyarban Élet és Borda, a kínaiban Isten és Úr, de a két Ti nép, a hunok két népe valószínűleg a Napistent jelöli nevében. A Hu név alatt a kínaiak a barbárokat is értették, vagyis a magyarokat. Természetesen a kínaiak a barbárok, mert mindenre mi tanítottuk meg őket, de a kölcsönös becsmérlés elterjedt volt a régi időkben.

A Hszia dinasztia, mint Nyugat, mert a Hszi jelentése Nyugat, Kr.e. 1.765-ig állt fenn. A dinasztiához 17 király tartozik, a dinasztia biztosan létező volt, amit azért kell kimondani, mert sok kutató megkérdőjelezte létezésüket is. Mivel a magyar nyelvet rendkívül erősen keverik a kínaival a legrégebbi írásos adatok, ezért a Hszia (Xia, Hun) neveket nem merészelem kutatni. Az utolsó Hszia királyt zsarnoknak kiáltották ki.

A Hszia (Hun és Nyugat) dinasztia (2205-1765) után a Sang dinasztia következik. A San a Hegy, ami mutatja a Sang jelentését is, vagyis a magasságot. Ebből a fogalomból ered a Sang-ti – Császár, vagyis Menny Fia fogalom is. A „San-Ga” a Hegyi-Ház magyarul, amiből eredhet a San-G név. Hátsó rövidülés adja meg a név magyar eredetét. Az ilyen nevek tömegesek az angolban is, a kínaiban is, kettőjük között van a magyar, amely alig. hogy létezik manapság.

A Sang dinasztia, amely jelentős részben hun, vagyis magyar eredetű, alapozta meg Kínát. Kezdete Kr.e. 1.765-től számítódhat. A Sang dinasztia Kína legnagyobb dinasztiája, a kínaiak és magyar nyugatiak szövetségéből létrejött hatalom. A Sang dinasztia utolsó királya, Csou Hszin, szintén megkapta a zsarnok titulust.

A Hszia (Xia) kultúra az Erlitou kultúrával azonos. A Hszia helyes kiejtése valamikor Hun volt, emiatt a Hszia kultúra egyértelműen magyar eredetű. A kőházak megjelenése Kínában a hunokhoz köthető. A kínaiak fával építkeztek, csak az alapok készültek kőből. De tisztán kőből épült házak is létesültek, amelyek a hunok hatására készültek. A szövés és fonás is a magyarok adománya a kínaiaknak. A kerámiát is a magyarok találták fel, Dolni Vestonice leletei 25.000 évesek, ahol kerámia töredékek halmait tárták fel a régészek.

Mivel a kínaiaknál a Nyugat ma is Hszi, vagy Xí a pinjin írásban, kétségtelennek kell látnunk, hogy a Hszia (Hun) dinasztia Nyugati eredetű, és azonos az europid magyarokkal, akik Kínába érkeztek már sok-sok ezer év óta. Kr.e. 9.000 körül már biztosan ott voltunk Kínában, és keveredtünk a helyi lakosokkal.

A Sang dinassztia után a Csou dinasztia következik. Kétségtelenül árulók voltak, a Sangok megdöntése érdekében sok hamis dolgot találtak ki. Kína történelmét átjárja a rengeteg árulás. A Csou dinasztia eredete is a hunokhoz köthető. A Sang dinasztia a Szung dinasztiában élt tovább Dél-Kínában. A Csou dinasztia sok évszázadig uralkodott, de végül őket is leverték. A sok házasodási szövetség miatt szinte lehetetlen megmondani, melyik uralkodóház melyik másik uralkodóházzal van vérségi kapcsolatban, ami a politikai tetteket is erősen befolyásolta.

A Tavasz és Ősz időszaka a Csou dinasztia első szakasza, Kr.e. 722-től 481-ig tartott. Az is biztos, hogy a Csou uralkodók felmenői „herceg” címet viseltek, ami bizonyítja, hogy árulók voltak a központi Sang uralkodókkal szemben. A Csou uralkodási rendszer nem sokban változik a magyar uralkodói szokásokhoz képest. Annyi bizonyos, hogy a kínaiak folyamatosan fölényre tettek szert az europid magyarokkal szemben. Ennek fő oka a térség mongolid jellegű népessége volt, ami a keveredés folyamán fölénybe jutott az europid jellegekkel bíró, de kicsiny részarányú magyarokkal szemben. De a magyarok hozták a fejlettségi haladás titkait, ezért aztán a helyi kínai uralkodók teljes szeretettel fogadták be a nyugati magyar, hun betelepülőket a saját családjaikba.

A Csou királyok őse is nyugaton élt. Adatok bizonyítják, hogy a család vallási szertartásai a Zsung és Ti törzsek rítusait követték, amelyekről később leszoktak. A Zsungok a Hungok lehettek, a Ti népek meg magyarok, mivel a vörös és fehér ti törzsek a magyar és egyiptomi színeket viselték népnevükben. Vu király volt az első Csou uralkodó, aki legyőzte a Mu-síkságon a Sang seregeket. Mu-síkság, vagy felföld a neve miatt is érdekel minket. Mu jelentése Fény, a magyarban, szumerban elterjedt szó. A kínaiaknál a Mu Anya. Van egy király is, aki Mu nevű, és arról híres, hogy távoli területekre vezetett hadjáratokat. Tetteit a legendák sorába utalják sokan. Egy alakalommal a Hszi Vang Mu – Nyugati Királyi Anya – nevű uralkodónőt látogatta meg. Az uralkodónő nem legenda, szerintem, hanem létező nyugati királynő volt. Mu királyról kiderült, hogy ő is létezett, valódi király volt. Mu eredetét itt kell keresni. A szó „kelet”, vagyis Fény értelmű, létezését a magyarok (hunok) terjesztették el a földön. A Csendes-óceán régebbi neve is Mu volt.

Sosem gondoltam volna arra, hogy a kínai tartományok neveihez bármi közünk van. Azonban Hunan történetét felületesen megismerve, megdöbbenve a névtől, azt kellett látni, hogy Hunan neve Hun és An, az Égi Hunok területének bizonyult. Hunan a Jangce mellett van, a folyótól délre. Nem kínaiak lakták, hanem egy ismeretlen nép, szerintem a magyar hunok. Miután rájöttem, hogy a Szungok is lehetnek hunok, hiszen a Sangok délre vonult testvérei, akkor Hunan népe is lehet Hun, mert ezt mondja a tartomány neve. Hunan népe később keletre vonult, talán Kr.e. 1.200 környékén, először Tajvanon kötöttek ki, azután kihajóztak Polinéziába, Tahiti központra, ahova nagyjából Kr.u. 1.200 táján érkeztek meg. Innen vándoroltak szét Hawaii, Új-Zéland és a Húsvét-szigetek irányába, valamint még sok helyre. Mivel a polinézek nyelvében sok a magyar szórokonság, úgy tűnik, hogy Hunan volt az a kapcsolódási pont, ahonnan a testvérség eredhet. A polinéz írás 72 jele teljesen azonos az Indus-völgyi kultúra írásának 72 jelével.

Hunan fővárosa Cs’angsa, a Cs’u királyság fővárosa volt. A nép nem kínai volt, hanem más csoporthoz tartozott. Faszobrocskákat tártak fel, amelyek a polinéz, vagy a maori motívumokat viselik, pl. kiöltik nyelvüket.

Honan tartomány neve is a Hon és An magyar nevekből áll össze. Több más kínai tartomány neve is levezethető a magyar nyelvből, de ezeket a bemutatásokat akkor célszerű elvégezni, ha ismerjük a másik oldal, most jelesen a kínaiak értelmezését.

A „hegemón” korszakban a vezetők Pa nevet viseltek. A Pa megegyezik a magyar Pa szóval, a Pa-Fa-Fő-Fej sorozattal. A magyar Apa nagyjából A-Pa, vagyis Nagy Fő értelmű.

Azt kell megállapítani, hogy a dinasztiák neveinek többsége jól érthető magyar nyelven. A magyar, vagyis hun behatolás Kínába sok évezredig tartott. Számtalan régészeti lelet igazolja a nyugati magyar bejövetelt, Kínába, ha azonban a kínaiak nem akarják a magyar-kínai rokonságot, akkor szóljanak, és soha többé nem fogok a testvérségről beszélni. Ami úgyis az istenek szférájába tartozó fogalom, mármint a testvérség.

Kína nyelvének, nyelveinek vizsgálata, magyar szempontból, még nem került előtérbe. Itt az idő, hogy a kínai nyelveket is alaposan megvizsgáljuk magyar alapokról. Ha nem ezt tesszük, akkor a kínai nyelvet, nyelveket is cserben hagyjuk. A kínaiak úgy hiszik, hogy ők valamilyen régi néphez állnak közel, de nem a magyarokhoz. Ez azonban teljes tévedés, a kínai nép a magyarokból származik, kisebb oldalági kapcsolatoktól eltekintve.

Kínának sok országneve van, amelyek mind magyar eredetűek. Csung-Kuo értelme Középső-Kő, vagyis Föld. Tudni kell, hogy nagyon régen, még a szumerok előtti korokban a magyarok a szárazföldeket Kő névvel illették. A Kő sok alakú a magyar nyelvben (Ku-Ko-Ka-Kő-Ke-Ki-Kü, továbbá Ga-Ge-Gi), ami miatt a kínai Kuo (és Guó a pinjin szerint) a Ku és Kő, vagyis Föld neveknek teljesen megfelel.

De a Szina is magyar név, mert a Szi a Nap, a Na a Ház, ezért a Szina az a terület, amit a Nap megsüt. Ebből ered a magyar Szín, pl. a Fel-Szín névben, ami természetesen a Föld. A Szín a ház hátsó része is, ahol a Színészek adták elő történeti játékaikat. Fel-Szina, Bel-Szina, Al-Szina a három etruszk terület, Felső, Belső, Alsó Etruria néven, ahol a 3 X 12 etrruszk városállam megalakult. Kupu-Szina magyar település ma is őrzi a Szina nevet. A Sinantropus pekinensis a pekingi ember neve.

Szeria szintén Kína neve. A Szer a magyar nyelvben Királyság, tehát ez a fogalom is vonatkozhat Kínára. De a Szer sok más területen is létező szavunk. Szíria is a szerek területe volt, hat szer Észak-Szíriában, és hat szer Kis-Ázsiában adja ki a Hat-Tu (hattu, vagy hatti) államok tizenkét tagját. A Hat számnév is a magyarban, a Tu Ország, mint a He-Tu magyarokat jelölő szóban is, ami Nap-Ország értelmű. A szeres települések Hét házból állnak, Puszta-Szer a Királyok-Pusztája, ahol hét király szerződést kötött egymással.

Kína neve is magyar, mert a Ki Ország, Föld, a Na Ház, Város és Kő. De a China angol változatban a Csi a Nap, a Na Ház, tehát a Chi-Na nem más, mint a Nap-Országa, a Nap-Háza. Az értelmezés a kelet fogalmának is megfelel, mivel keleten kél a Nap. A Szi-Si-Csi Nap jelentése egyértelmű a magyar nyelvben. A Mandzsu-Kuo Mandzsúria neve, a Csi-Pan-Kuo pedig a Nap-Pán-Földje, vagyis Japán neve, ahova jelentős hun, vagyis magyar csapatok hatoltak be többször is, de Kr.e. 660-ban bizonyosan. Japán Zipangu neve a kínai, vagyis a magyar név változata.

A Csung-Kuo értelmén kívül, ami Közép-Földe, a többi Kínát jelölő név magyar jellegű. Kína keleti fekvését írják le az ország nevek, ami egy nyugati, központi fekvésű magyar területhez képest lehet csak igaz és helyes. Kína sok neve mind a magyar nyelvhez kötődik, nem a törökhöz, nem a mongolhoz, mivel ezek a nyelvek csak alig egy-két ezer évesek.

A filozófusok a birodalmat a T’ien Hszia névvel illették. Jelentése: ami a „Menny alatt van”. T’ien a Menny, ami magyar Ten változata, a Tesz igéből eredően, a Hszia pedig a földeket jelentheti. A Hszia állítólag Hun is, ami miatt a Hon értelmére bukkantunk. Elvégre a Hon van az Ég alatt.

A magyar Gyarmat név rejtélyes és nagyon fontos, senki sem foglalkozott vele az utóbbi ezer évben. Mikor gyarmatosítottak a magyarok? Az biztos, hogy nem az utóbbi évszázadokban. A Gyarmat egy magyar törzs neve, régi alakja Germatu. Ger a Gyerek, a Matu Ország, a magyar Ma és Tu alapszavak összetétele. A Matu az akkádban is gyakori lett, mindig „ország” jelentéssel.

Volt egy olyan magyar szokás, még az őskőkorban, hogy 25 leány és 25 ifjú kivándorolt valamilyen más országba, ahol mind házasságot kötöttek a helyi családok fiaival és leányaival. A gyors szaporodás után hamarosan nagy nép lettek. A magyar nyelv szókincse ezzel a módszerrel is nagy ütemben terjeszkedhetett. A 25+25 fő változhatott, akár sokkal nagyobb mértékű kivándorlás is lehetett a magyar földek felől más földek felé. Az 50 leány és 50 ifjú is adatolható a mitikus hagyományokból. Ha 100 magyar fiatal 100 helyi fiatallal házasodott, és gyerekeik száma elérte az 5-10-20 főt, akkor egyetlen nemzedék alatt a nemzetség lélekszáma meghaladhatta az ezer főt. Gondoljuk ezt végig, milyen nagy számarányt kaphatunk ezer év után, miközben a magyar nyelv legalább fele részben megjelenik az új nemzetség nyelvében. Ez volt a magyar gyarmatosítás, ami merőben eltért a kizsákmányoló gyarmatosítástól.

Kína történelme szorosan kapcsolódik a magyar történelemhez, a magyar történelmi eseményekből következtek a kínai események, legalábbis az őskorban és ókorban. Néhány példát vizsgáljunk meg.

Kína alapítója, a mondák szerint, a Hszia, vagyis a Hun dinasztia. Alapító a mondabeli Sun és Jao császárok minisztere, Nagy Jű (Kr.e. 2205-2197). A San/Szan magyarul Úr, a Jao a Jó változata. De tudjuk, hogy nem Nagy Jű volt a legrégebbi uralkodó Kínában, akinek fennmaradt a neve.

Az írás Kínában kétségtelenül magyar eredetű. A magyar írás folyamatosan hatott a kínai írás létrejöttére. A Sang-kori piktografikus írás jelei rokonságban állnak nyugatabbra lévő piktografikus írásokkal. Az íráshoz papír is kellett. A Pap-Ír magyar szóösszetétel, mint a Pap-Írós (papirosz, papirusz) is. A papírt egy hun fogoly ismertette meg a kínaiakkal, ami tehát magyar találmány. Bár a Pekingi olimpián kínai találmányként mutatták be, ettől azért magyar találmány maradt. Az orosz Vojkunszkij-Lukodjanov szerzőpáros „A papír hercege” című novellájában leírja a papír kínai kézbe kerülését. A sokszorozáshoz használt nyomtatás talán lehet kínai találmány. Feltáratlan kérdés, hogy Egyiptomban, vagy a Hun Birodalomban találták-e fel a papír előállításának technológiáját őseink?

A kínai A jele megfelel a magyar rovásírás A jelének. Vizsgálatokat kellene folytatni a kínai írás magyar eredetéről, amit néhányan meg is valósítanak. Ők a legjobb magyar kutatók, de eredményeiket nem lehet közzé tenni.

A Sang dinasztiának hét fővárosa volt, ami speciális magyar jellegzetesség. A Dnyeperben talált mamutcsontra karcolt hajó ábrája mögött hét város látszik, hét kapu. A rajzolat 15.000 éves, a városok, mint kapuk, megfelelnek Erdély Hét Várának. Erdély címere ma is ábrázolja a Hét Várat. Természetesen a Hét Vár fogalma a régebbi, mert a rajzolat 15.000 éves, a Sangok hét vára ennél az időnél sokkal fiatalabb.

A bronz magyar találmány, első előfordulása a Kárpát-medencében Kr.e. 5.000, egy bronz buzogány alakjában, de később már nagyobb mennyiségben jelenik meg, Kr.e. 4.000 táján kezdődik a tömeges termelése. Kétségtelen, hogy a Kárpát-medence magyarjaitól került Szavárdiába, onnan Szumerba és Egyiptomba, Kínába egyenes úton Erdélyből, nyugatra pedig magyar kivándorlók útján, Hispániába, majd Angliába Pártol-Ón magyar vezér útján, mintegy Kr.e. 2.500 – 2.200 idején. A magyar bronz (Bar-An-Zu, és Bar-Szil, Bar-Szillaj) fejlődése a rézen kívül az antimon, az arzén és az ón ötvöző anyagán és a kísérleteken követhető nyomon.

A kínai bronzöntők többnyire üreges öntőformát használtak, ami nem jelent semmit. A viaszvesztéses eljárást sem használták mindenütt őseink. Vita volt azon is, hogy a rezet ónnal, vagy arzénnal, esetleg antimonnal ötvözzék, a vita legalább ezer évig tartott.

A bronz tokos baltákat a magyarok találták fel. Kínába is bekerültek a tokos balták, de egy másik fegyvert, a tőrbaltákat a kínaiak alkották meg. A tokos balták olyan harci fegyverek, amelyek a frontális harcokban nyújtottak jó szolgálatot. A Campaniai harci balta tokjának felirata Kr.e. 650-ből: „segítse intse szó és”. Bizonyára az Él! A tőrbalták mintha nem a csatatérre készültek volna, hanem a sötétség alatt dolgozó bandák fegyvere lett volna. Az egyik fajta kínai bronzedény neve Hu, vagyis a Menny Fiai edénye.

A kínai harci szekerek a magyar harci szekerek változatai. Mi, magyarok találtuk fel a harci szekeret, az Alpok, a Kárpát-medence és a keletebbre eső területeken. A szláv területeken még 1.500 éve is magyarok laktak, nagy tömegekben. A harci szekér hősei a magyar harcosok, egyik nevünk Gigász. A Gig magyar szekér, két kerékkel, amelyek küllősek. Az Alpokban a rétiek és tiroliak magyarok, nyelvváltást szenvedtek el. A gigászok fején két nagy toll volt, a szaharai sziklarajzokon megmaradtak hőseink ábrái. A gigász magyarok Kr.e. 4.000 táján keltek át Afrikába, ahova már sok más és régebbi magyar behatolás is megtörtént. A gigen ülő ászok neve is magyar, a Lov-Ász, Hal-Ász, Juh-Ász és sok más nevünk mellett is az Ász ma is élő és önálló szavunk. Ászfalu az Alsó-Zab folyó medencéje, még ma is. A Tibeszti sziklarajzok a magyar gigászok megjelenését ábrázolják, néha szenzációsan jól megmaradt színekkel.

A kínai harci szekerek egyértelműen a magyar hunoktól erednek.

A Kengyel magyar találmány, a név szerint Kend Jel az eredete. A Kend a király neve is, meg a kendék népének neve is. A Jel eredetileg valamilyen jel lehetett, amivel a Kend futára, mint Jellel szaladt. Ez volt a Kend-Jel-Futó időszaka. Abban a korban még nem volt ló, hanem a kend jelével a kengyelfutó a két lábán száguldott. Később azonban a Kendék jele lett a Kengyel, ami a lovas harcokban szükséges volt. A kendék jele, vagyis a Kendjel (Kengyel) annyira fontos lett, hogy nélküle nem is lehetett lovas ütközetet megnyerni. Egyértelmű, hogy a Kengyel is magyar találmány, amit kínai testvéreink is átvettek. A kínai kengyel Teng nevű. A Ten Isten egyik legfontosabb neve, a kínaiak minket neveztek meg a Teng szóval.

A Sang cserépedények annyira megdöbbentően hasonlítanak a magyar cserépedényekre, hogy szó sem lehet arról elmélkedni, hogy nem függenek össze a magyar korabeli cserépiparral. Sentes istenasszony edénye a Tisza mellett csak Kr.e. 2.500 éves, de teljesen hasonló a Yang-Shao edényekkel. Ilyen véletlen pedig nincs.

A halottak az égbe jutnak. Ez az eszme ma is él a magyaroknál és utódaiknál, az indoeurópai, finnugor, kaukázusi, hámi-sémi, török és más népeknél. A gravetti és cro-magnoni magyarok (magyar írással és magyar nyelven írtak) hagyatéka világosan beszél az emberek csillagokból való eredetéről és haláluk után a csillagokba emelkedésükről. Kínai testvéreink ezt a hagyományt is magukénak vallották.

A Sang királyi nemzetség tíz csoportra oszlott. A Tíz a magyarban Isten neve, Tesz és Tisz a formája. A Sangok tíz csoportjáról alig van adatunk.

Az Égben Sang-Ti, a Magasságok-Ura kormányzott. A San, mint Hegy, Magas, a Ti Élet, meg Borda (az életet adó), Éva neve, szélesen el van terjedve a magyarok nyelvében, nyelveiben. A kínai Ti Urat is jelent.

A Csou dinasztia megdöntötte a szakrális magyarnak látszó uralkodóházat, amihez mindenféle hazugságot költött, hogy megbékítse a népet. A Csou korszak alatt Kína tovább fejlődött, egyre jobban eltávolodott őseitől, a magyaroktól, vagyis hunoktól. Sőt, kezdtek minket barbárnak nevezni, holott ők voltak a barbárok. Megkezdődtek harcok, amelyek sosem fejlődtek a másik megsemmisítéséig. A hunok sokszor tönkre verték a kínaiakat, de sosem gondoltak uralkodóink arra, hogy elpusztítsák a legyőzötteket. Más volt a magyar életfilozófia, így maradt fenn Kína. Ellenben később, a mongolok, mandzsuk elfoglalták Kínát, de ők nem magyarok, csak származékok.

Kon-Fu-Cse nevét írják Konfuciusznak is, aki óriási hatással bír az emberiség gondolkodásának fejlődésére. A nagy tudós elsősorban filozófus volt, de nyelvi meglátásai is rendkívül fontosak számunkra.

A Hung szó és népnév, amiről Kon-Fu-Cse beszél, kétségtelenül a hunokat nevezi meg. De nem Kr.e. 850 körül támadjuk meg Kínát, hanem a magyar-kínai kapcsolatok sokkal régebbiek, legalább tízezer évre vezethetőek vissza. Kon-Fu-Cse adatai rendkívül fontosak, megmásítani nem lehet azokat, de a pontosabb ismeretek miatt szükségesek további kutatások a témakörben, mindnyájunk örömére. A Hungok tehát Hunok, amit Kon-Fu-Cse állít.

Ha a Hung népnévhez az Ár magyar szót hozzátesszük, akkor Hungár nevet kapunk, ami a mai magyarok közismert neve.

Lao-Ce neve Öreg Mester, másként Öreg Gyerek értelmű. Régebbi neve Li Er. Nagy könyve a Tao Te King (Út és Erény Könyve). A Tao, mint Út, a magyar Út szóból származik, az Uta alakból. A Lao, mint Öreg, a magyarok Lao, Lu, Ló, Lau, Loa neveinek Ember jelentésével függ össze. A kínai Lao – Öreg értelme a magyarok Lao – Ember értelmét tartalmazza, amivel a kínaiak elismerték a valóságot, a magyarok régiségét.

Lao-Ce egyik könyvében írja le, hogy a Hun jelentése Menny. Igaz, van más jelentése is, mert egy-egy szónak a kínaiban is több jelentése lehet, de a Menny jelentés perdöntő. A magyar Huny szóval rokon, mert a Hun Csillag is, a születő babák helye, valamint az idős elhunytak helye is a Menny, az Ég. Lao-Ce döntő bizonyítékot adott kezünkbe a Hun név jelentését illetően. A Mennyből születünk, és a Mennybe térünk vissza, őseink szerint.

Lao-Ce két Hun szavának jelentései is sokat segítenek. Az első Hun szó jelentése „állapot”, „homály”, „semmi”, ami az égbolt ürességére (semmi), homályára utalhat. Az éji égbolton a nagy ürességben helyezkednek el a csillagok, az elhunytak lelkei. Hun-si értelme Homályos-világ, ami megint az égboltra irányítja figyelmünket, mert az égbolt titkai jelentik az emberiség előtt a legnagyobb titkokat.

A másik Hun szó Lao-Ce értelmezésében „magasba szárnyal”, „fenti lélek”, „égbe száll a halálnál” jelentéseket tartalmaz. Lao-Ce értelmezései pontosan megfelelnek a magyar nyelv és hagyományok jelentéseinek. A Fenti Lélek a csillag, aki hun, vagy huny. A Huny szónak van Csillag jelentése, lásd Párta-Hunya. Az Égbe száll a halálnál szintén a Huny magyar igének pontos definiálása. Az ember, mint csillag, száll az égbe, a halála után. Jellegzetes magyar hagyományokat ír le Lao-Ce, amivel megerősíti a hunok magyarságát, valamint a magyarok és kínaiak testvérségét.

A mai kínaiaknál is a magyar, vagyis hun hagyományok nagy jelentőséggel bírnak. Magor és Hunor 108 nemzetsége, valamint a precesszió 72-es száma sok helyen feltűnik.

A kínai Triádok Titkos Társaságában a 72 és származékai nagy fontossággal rendelkeznek. Aki a Triádok Társaságába szeretne belépni, annak belépti díjat kell fizetni. 360 pénz ruhakészítésre, 108 pénz a kasszának, 72 pénz parancsra, és 36 pénz az „áruló alany” lefejezésére. A felsorolt számok a magyar szupercivilizációból kerülhettek a titkos társasághoz. A magyar szupercivilizáció pedig bizonyosan régebbi 40.000 évesnél.

A mai Szingapúrban is van Triád Társaság. A belépésre pályázók belépti díjat fizetnek, a belépti díj a 36, 72 és 108 számok szerint mozoghat. Szingapúr neve a Szin, a Ga és a Púr magyar szavakból áll össze. Szin a Nap, Ga a Ház (város, nép), Pur a Város, mint Nag-Pur, vagy Nip-Pur városok nevében. Szin-Ga-Pur tehát a Nap, a Naporoszlánok Házának Városa. De ez a városnév is miért magyar nyelvű?

A kínai Hung betű a Víz és Sok jelekből áll össze. A Hung tehát lehet Sok-Víz is, ami az Özönvízzel lehet azonos. Egy értelmezés szerint a hungok ezért az özönvíz népei is lehetnek, ami azt jelenti, hogy az özönvíz idejéből fennmaradt nép a hun. Atilla és Csaba neve is kapcsolatos a vízzel, ami nem lehet véletlen. Az Ár Hegy, de a hegyben áramló víz neve is, lásd áradás. Az áramló nép is özönvízként tör előre.

Létezik a Hung Szövetség, ami nem más, mint az ősi kínai vallás őrzőhelye. De miért hunokra bízzák a kínaiak a szent hagyományaikat, miért nem másokra? Egy hung beavatási rítusban a feltett kérdésekre a beavatandó 36 és 72, összesen 108 növényről beszél. Később, amikor munkába megy, megtudja a titkot, mi a 36 és 72 jelentősége. A Hung Szövetség legféltettebb titkai közé tartozik tehát Magor és Hunor 108 nemzetségének titka.

A kínai hagyományban Ti-Sa 72 csillag ártó szelleme. Ti a Föld, a Sa a Szellemek Ártó Hatása, voltaképpen 72 csillag ártó szelleme. A Sza és Sa egyébként a magyarok népneve, jelentése: Menny Fia.

A Ti-Sa szemben áll a Nagy Medve csillagainak 36 szellemével. A Nagy Medve neve Tien Kan, vagyis Égi Medve.

Egy ifjú mágus parancsol a Ti-Sa szellemeinek, a két erő, a 72 és 36 a 108 összetevője.

Egyszerűen lehetetlen, hogy az Öt Isten, a magyarban Öt a Nap, Utu, a Huang – Sárga név, a Hu név, a Hszia, mint Hun, és Xi, mint Nyugat, a Jo és Ho (folyó), a Sang, mint Magas, Hegy (San), ne magyar eredetű lenne. Lehetetlen, hogy a sok hagyomány a barbárokról, értsd a kultúra átadóiról, a régészeti leletek a szőke emberekről, a kínai írás, az istenvilág és hagyományok, a mérhetetlenül magas rendű kínai filozófia, ami minden részletében a magyaroktól ered, hogy ez a sok kapcsolódási pont ne lenne igaz. Persze, a kínai tudósok is letagadhatják a testvérséget, meg az eredetet, lelkük rajta. Amikor esetleg eljön a politikamentes kutatás időszaka, akkor majd szembe kell nézniük az igazsággal. Bár politikamentes kutatás lesz-e egyszer valamikor a Föld nevű bolygón?

Kína tudósai sok ezer tényt örököltek a hunoktól, vagyis magyaroktól.

Azonban Kína tudósai nem kutatják a magyarok tetteit Kínában, hanem inkább belső fejlődésről beszélnek, ami jót tesz a büszkeségnek, de rosszat tesz az igazságnak.

Forrás: Magyarmegmaradásért

Mondd el a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

Kérjük kedveld közösségi oldalunkat, ezzel is támogatva az oldal további működését

Ezzel egyúttal támogatod munkánkat.