Lepra világjárvány jöhet? Ijesztő felfedezés aggasztja a tudósokat
Egyre többet találtak, szerintük valami nagyon rossz van készülőben, amit fontos, hogy szemmel tartsunk, ha nem akarunk nagyobb bajt belőle!
Leprával való fertőzöttséget mutattak ki vadon élő csimpánzoknál Afrikában. Egyelőre nem tudni, hogyan fertőződtek meg az állatok
– közölte a leprával és tuberkulózissal foglalkozó németországi intézet (DAHW) a lepra január 31-i világnapjához kapcsolódóan az MTI szerint.
A kutatók eddig abból indultak ki, hogy a lepra kórokozójának fő hordozója az ember, és hogy az állatok mindig az emberrel való kontaktus nyomán fertőződnek meg. Az elefántcsontparti és bissau-guineai fertőzött majmok azonban valószínűleg sosem kerültek kapcsolatba emberekkel
– mondta Jenifer Gabel, a würzburgi DAHW szóvivője.
„Az érintett nyugat-afrikai majmok ürülék- és szövetmintájában talált baktériumtörzs genotípusa nagyon ritkán fordul elő embernél. Ezért az állatokban és a természetben más forrásnak is lennie kell”
– tette hozzá Fabian Leendert, a Robert Koch Intézet kutatója.
Ez azért aggasztó, mert a leprát a mai napig nem sikerült teljesen kiirtani a bolygóról.
És jól látható, hogy az “állatok közé bújva” is képes túlélni, eltűnni a szemünk elől.
A lepra olyan fertőző betegség, amelynek kórokozója a bőrt és az idegrendszert támadja meg.
Baktériuma (Mycobacterium leprae) valószínűleg cseppfertőzéssel terjed. Pontosabbat azonban az 1873-as felfedezése óta eltelt 150 évben nem tudott meg a tudomány.
A leprát említették már a Bibliában és ókori egyiptomi múmiáknál is kimutatták.
A lepra gyógyítható, de világszerte mintegy négymillió embernek kell olykor a legsúlyosabb fogyatékosságokkal és stigmatizálással együtt élnie. Legalább minden tizedik embernél olyan későn fedezik fel a betegséget, hogy a testükön bekövetkezett változások maradandóvá válnak.
A német Robert Koch Intézet szerint a világ lakosságának csupán öt százaléka tud megfertőződni, a többiek immúnisak a leprára.
Azonban a zoonózis, azaz az állatról emberre való újra “átugrás” hozhat olyan változásokat a jövőben, mely egy a koronavírushoz hasonló világjárványt indíthat el.
Persze hozzá kell tenni rögtön: ez a legvészjóslóbb forgatókönyv, ami szerencsére a legkevésbé valószínű is.