Magyar orvosok minden eddiginél hatásosabb Covid-gyógyszert találtak

Világszenzációval felérő áttörés!

Nem azzal a szándékkal fogtak hozzá, hogy harmadára csökkentsék a Covid okozta halálozást, végül mégis sikerült nekik. Eredeti céljuk az volt, hogy egy koronavírushoz szabott, minél hatékonyabb gyógyszereléssel csillapítsák a betegség okozta halálfélelmet, szorongást. Ehhez képest megtalálták a Coviddal szembeni eddigi leghatásosabb molekulát. Az átütő sikert hozó kutatást vezető neurológus, Holló András mesélt az Indexnek. Interjú.

Holló András neurológus, rehabilitációs pszichiáter és kollégái a súlyos fertőzéses állapothoz szabott pszichiátriai terápiával szerették volna javítani az osztályra került betegek állapotát. Hiszen sokszorosan bizonyított tény, hogy a stressz rombolja az egészséget, különösen súlyos betegség esetén rontja tovább az eleve nehéz helyzetet. A kreatív gondolkodás, és az így bevetett antidepresszáns végül azt eredményezte, hogy jelentősen csökkenni kezdett a halálozás az Uzsoki Kórház Covid-osztályán.

Hogyan derült ki, hogy a gyakran szorongáscsökkentésre használt antidepresszánsok gyógyíthatják a Covidot?

Mielőtt a konkrét kérdésre válaszolnék, fontos tisztázni, hogy önmagában antidepresszáns, vagy önmagában cukorbetegség vagy vérnyomás gyógyszer nem létezik. Amikor beveszünk egy ilyen gyógyszert, az szétterjedve a vérárammal, ha egy kicsit is, de a szervezet minden részén kifejt valamiféle hatást.

Attól, hogy valamit antidepresszánsnak hívunk, attól az még nem csak az idegrendszerünkre hat.

Az antidepresszánsokról, köztük a fluoxetinről, a mi mostani molekulánkról , ami egy szerotonin alapú antidepresszáns, laboratóriumi körülmények között már évekkel ezelőtt bizonyították, hogy hatékonyan lép fel a Hepatitisz C, illetve néhány más vírussal szemben is.

Tehát már a pandémia kitörésekor tudni lehetett, hogy bizonyos szerotoninerg antidepresszánsok tudnak valamit, ami talán visszaszoríthatja a Covid-fertőzés fatális következményeként ismert citokinvihart, a Covid-halálozás legfőbb okát.

Jól tudom, hogy az önök vizsgálata más volt, mint egy tipikus gyógyszer újrahasznosítási vizsgálat? Hiszen eredetileg azt célozták meg, hogy ne szorongjanak a Covid-betegek.

Az eredeti cél az volt, hogy összességében jobb legyen a pszichés, egyúttal a testi állapotuk. A gyógyszer-vizsgálatokra, köztük a gyógyszer újrahasznosításokra is rendkívül szigorú szabályok vonatkoznak, fel sem merülhetett, hogy ilyen jelleggel nekiálljunk kísérletezni.

Egy klasszikus, szigorúan megkomponált gyógyszer-vizsgálattal szemben a mi tudományos munkánk egy eredendően pszichiátriai megfontolásokon alapuló, és csak némileg újszerű orvosi tevékenység utólagos felmérése, vizsgálata volt. Pszichiátriai beavatkozás történt egy tömeges egészségügyi krízishelyzetben, annak reményében, hogy ez talán valamit segíthet. Hiszen ismert tény, hogy a súlyos stressz rontja az életkilátásokat, pláne egy komoly alapbetegség esetén.

A kiindulási cél az volt, hogy a mindenképpen szükséges pszichiátriai kezelést úgy alakítsuk, hogy az a Covid okozta állapotot tovább már semmiképp ne rontsa.

Viszont szembe kellett nézni a problémával, hogy a sokak által ismert, és a kórházakban gyakran használt nyugtatószerek – amelyek akár perceken belül oldják a szorongó érzéseket – súlyosbíthatják a fertőzést a mellékhatásaikkal. Az ma már komoly szinten dokumentált, hogy a valóban perceken belül ható, benzodiazepin típusú szerek rontják számos betegség, például a Covid-tüdőgyulladás kilátásait is. Nem csak immunológiai okokból, hanem azért is, mert a légzési funkciókat is negatívan befolyásolják.

A Covid osztályokra beosztott kollégák ezért gyakorta kérdezték a pszichiátereket, hogyan segítsenek az érthető módon rettenetesen szorongó betegeknek, miközben nem szeretnének nekik komolyabb adag, a légzésfunkciókat rontó benzodiazepint adni.

Ami a szó szerinti kutatást illeti, kollégáimmal mi tulajdonképpen egy utólagos, az Uzsoki Kórház Covid-osztályán 2021. március 17. és április 22. között kezelt betegek orvosi dokumentációját elemző, úgynevezett retrospektív eset-kontroll kutatást végeztünk.

Ekkor láttuk azt, hogy a 269 vizsgált személy közül 205-en (76,2 százalék) maradtak életben, és 64-en (23,8 százalék) hunytak el a felvételt követő második és 28. nap között. Megvizsgálva, hogy milyen tényezők voltak hatással a betegek halandóságára, azt találtuk, hogy a legfontosabb ilyen tényező az az volt, hogy valaki kapott, vagy nem kapott fluoxetint. A fluoxetint is kapott betegek halálozása 70 százalékkal volt alacsonyabb, mint a fluoxetint nem kapottak halálozása.

Nyilván nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a fluoxetin azon túl, hogy évtizedek óta jól bevált és kitapasztalt szer, rendkívül olcsó is.

A fluoxetint gyakorlatilag fillérekért lehet beszerezni. Amúgy szerepel a WHO azon nélkülözhetetlen gyógyszerek listáján is, amelyeknek az egészségügyi szervezet szerint mindenütt folyamatosan rendelkezésre kell állniuk. Tehát alapgyógyszerről beszélünk, amit nem páncélozott autókban kell az országba behozni. Mellesleg, a fluoxetint a magyar Richter gyógyszergyár is gyártja.

Szintén van itt még egy fontos előny. Amíg az oltások, valamint az olyan antivirális Covid-gyógyszerek, mint például a Remdesivir precízen, finoman rá vannak szabva az aktuálisan elterjedt vírusvariánsra, ezzel szemben a fluoxetin típusú gyógyszerek inkább a gazdaszervezet módosításával fejtik ki hatásukat, vagyis megnehezítik, hogy a gazdaszervezetben a vírus hatékonyan tudjon szaporodni. Emiatt aztán nagyon kicsi az esélye egy fluoxetin-rezisztens vírus kialakulásának, azaz annak, hogy a vírus olyan variánst képezzen, amely ellen a fluoxetin típusú szer már nem hatékony.