Megkongatták a vészharangot: világjárványok kora vár ránk, ha így folytatjuk!
Egy nagyon megrázó tanulmány látott napvilágot, melyen rengeteg neves tudós dolgozott.
Siralmas jövőképpel és a természet “büntetésével” járhat az élővilág kizsákmányolása.
A koronavírus még csak a kezdet volt, a Földanya első figyelmeztetése, hogy “Eddig, és ne tovább”?!
Az élővilág kizsákmányolása, fenntarthatatlan és felelőtlen viselkedésünk ugyanis nagyban segítik a pandémiák kialakulását.
A szakértők régóta tudják, hogy a természet kizsákmányolásával nő a nagy járványok kockázata, az IPBES nevű, a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma szolgáltatásokkal kapcsolatos kormányközi platform kedden közzétett jelentése ugyanakkor minden eddiginél átfogóbban és alaposabban mutatja be a problémát.
A kutatók szerint amennyiben nem kezdünk valamit a pandémiák kiváltó okaival, úgy a jövő járványai gyakoribbá, gyorsabbá és halálosabbá válnak, és a gazdaságot is komolyabban megterhelik majd.
Az egyik fő probléma az, hogy a világ országai jelenleg nem a megelőzésre koncentrálnak, hanem a járványok kitörését követően próbálják kezelni a helyzetet.
Az új koronavírus bebizonyította, hogy ez nem hatékony módszer, emellett arra is rámutatott, hogy milyen veszélyek rejlenek a világ közösségeinek összekapcsolódásában, illetve a globális egyenlőtlenségekben.
A friss jelentés főbb megállapításai az alábbiak:
A járványok többsége a természetből eredeztethető: az új betegségek mintegy 70 százaléka zoonózis révén, állatról terjed az emberre.
A becslések alapján jelenleg 540-850 ezer olyan ismeretlen vírus lehet jelen az emlősökben és madarakban, amelyek fajunkat is megfertőzhetik.
Az élővilág megzavarása (például a városok és a mezőgazdasági területek terjeszkedése), a klímaváltozás, illetve a fenntarthatatlan fogyasztás növeli a nagyobb járványok kialakulásának esélyét. A számítások alapján évente öt olyan betegség jelenik meg az embereknél, amely potenciálisan pandémiát okozhat.
Az IPBES szerint mindezért nem okolhatjuk az élővilágot, egyedül a mi beavatkozásunk miatt fokozódik a veszély – a természetbe való benyomulással például új lehetőségeket teremtünk a kórokozók terjedésre.
A szakértők úgy vélik, hogy a környezetre ható tevékenységünk, így a vadállat-kereskedelem és a földhasználat mérséklésével komolyan csökkenthetnénk a pandémiák kockázatát.
A számítások alapján önmagában a földhasználat változása (például az erdőirtás vagy a városok terjedése) okolható az 1960-as évek óta kialakult új betegségek több mint 30 százalékáért. A kutatók szerint az egyén szerepe is fontos a megelőzésben, a felelős fogyasztás népszerűsítése és támogatása szintén elengedhetetlen a járványok elleni harcban.
A vadállatok kereskedelmére külön is érdemes kitérni: az IPBES szerint ebben a szárazföldi gerincesek 24 százaléka érintett.
Jelenleg a világ nem a megelőzésre koncentrál, ez pedig számos további problémához vezet.
A vakcina- és gyógyszerfejlesztés például költséges és bonyolult folyamat, az egyenlőtlenségek miatt ráadásul egyes országok kevésbé hatékonyan tudnak védekezni egy-egy új kórokozóval szemben.
A kutatók bíznak benne, hogy friss jelentésük rávilágít a megelőzés fontosságára.
Bár a potenciális megoldások egy része költségesnek és nehezen kivitelezhetőnek tűnhet, ráadásul az eredmények sem garantáltak.
Egy dolog biztos:
Ha nem változtatunk, egyre több és egyre pusztítóbb világjárványokkal kell megküzdenünk.
