Tudomány

Megkongatták a vészharangot: világjárványok kora vár ránk, ha így folytatjuk!

Egy nagyon megrázó tanulmány látott napvilágot, melyen rengeteg neves tudós dolgozott.

Siralmas jövőképpel és a természet “büntetésével” járhat az élővilág kizsákmányolása.

A koronavírus még csak a kezdet volt, a Földanya első figyelmeztetése, hogy “Eddig, és ne tovább”?!

Hirdetés

Az élővilág kizsákmányolása, fenntarthatatlan és felelőtlen viselkedésünk ugyanis nagyban segítik a pandémiák kialakulását.

A szakértők régóta tudják, hogy a természet kizsákmányolásával nő a nagy járványok kockázata, az IPBES nevű, a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma szolgáltatásokkal kapcsolatos kormányközi platform kedden közzétett jelentése ugyanakkor minden eddiginél átfogóbban és alaposabban mutatja be a problémát.

A kutatók szerint amennyiben nem kezdünk valamit a pandémiák kiváltó okaival, úgy a jövő járványai gyakoribbá, gyorsabbá és halálosabbá válnak, és a gazdaságot is komolyabban megterhelik majd.

Az egyik fő probléma az, hogy a világ országai jelenleg nem a megelőzésre koncentrálnak, hanem a járványok kitörését követően próbálják kezelni a helyzetet.

Az új koronavírus bebizonyította, hogy ez nem hatékony módszer, emellett arra is rámutatott, hogy milyen veszélyek rejlenek a világ közösségeinek összekapcsolódásában, illetve a globális egyenlőtlenségekben.

A friss jelentés főbb megállapításai az alábbiak:

A járványok többsége a természetből eredeztethető: az új betegségek mintegy 70 százaléka zoonózis révén, állatról terjed az emberre.

A becslések alapján jelenleg 540-850 ezer olyan ismeretlen vírus lehet jelen az emlősökben és madarakban, amelyek fajunkat is megfertőzhetik.

Az élővilág megzavarása (például a városok és a mezőgazdasági területek terjeszkedése), a klímaváltozás, illetve a fenntarthatatlan fogyasztás növeli a nagyobb járványok kialakulásának esélyét. A számítások alapján évente öt olyan betegség jelenik meg az embereknél, amely potenciálisan pandémiát okozhat.

Hirdetés

Az IPBES szerint mindezért nem okolhatjuk az élővilágot, egyedül a mi beavatkozásunk miatt fokozódik a veszély – a természetbe való benyomulással például új lehetőségeket teremtünk a kórokozók terjedésre.

A szakértők úgy vélik, hogy a környezetre ható tevékenységünk, így a vadállat-kereskedelem és a földhasználat mérséklésével komolyan csökkenthetnénk a pandémiák kockázatát.

A számítások alapján önmagában a földhasználat változása (például az erdőirtás vagy a városok terjedése) okolható az 1960-as évek óta kialakult új betegségek több mint 30 százalékáért. A kutatók szerint az egyén szerepe is fontos a megelőzésben, a felelős fogyasztás népszerűsítése és támogatása szintén elengedhetetlen a járványok elleni harcban.

A vadállatok kereskedelmére külön is érdemes kitérni: az IPBES szerint ebben a szárazföldi gerincesek 24 százaléka érintett.

Jelenleg a világ nem a megelőzésre koncentrál, ez pedig számos további problémához vezet.

A vakcina- és gyógyszerfejlesztés például költséges és bonyolult folyamat, az egyenlőtlenségek miatt ráadásul egyes országok kevésbé hatékonyan tudnak védekezni egy-egy új kórokozóval szemben.

A kutatók bíznak benne, hogy friss jelentésük rávilágít a megelőzés fontosságára.

Bár a potenciális megoldások egy része költségesnek és nehezen kivitelezhetőnek tűnhet, ráadásul az eredmények sem garantáltak.

Egy dolog biztos:

Ha nem változtatunk, egyre több és egyre pusztítóbb világjárványokkal kell megküzdenünk.

Mondd el a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

Kérjük kedveld közösségi oldalunkat, ezzel is támogatva az oldal további működését

Ezzel egyúttal támogatod munkánkat.