Egyesek már világszenzációról és a Bibliában leírtak végső bizonyítékairól beszélnek.
A keresztények szerint az Éden az a hely, ahová Isten az első emberpárt helyezte.
Ádám és Éva itt esett bűnbe, amikor a tiltás ellenére evett a jó és rossz tudásának fájáról, ezért kiűzték őket a Paradicsomból.
Az üdvözültek azonban mind ide kerülnek vissza.
Vajon az Édenkert tényleg létezett, vagy ez is csupán a szimbolikus helyek közé tartozik? Zavarba ejtő, hogy a Biblia is valós területként beszél róla,
az Eufrátesz, valamint a Pison, Gihon és Hiddekel folyók közé, vagyis az ősi Mezopotámiába helyezve azt, bár a felsorolt folyók közül nem mindegyik azonosítható.
Tény, hogy az a vidék az emberi kultúra bölcsőjének tekinthető, a sumerok, akkádok, babilóniaiak, asszírok és perzsák földjének. Maga az Éden szó is feltehetőleg sumer eredetű, és egyszerűen csak síkságot jelent.
Vajon a földi Paradicsom tényleg a mai Irak területén lehetett?
A régészek egészen pontosan szeretik azonosítani, mégpedig a mai Moszultól 35 kilométerre északra lévő térséggel, ahol az ásatások során már 11 ezer éve létesült helyeket is azonosítottak.
Valami azonban mégsem stimmel a területtel, hiszen a DNS-vizsgálatok nem ide, hanem Afrikába teszik az emberi faj bölcsőjét.
Azon belül is Botswanába, vagyis a fekete kontinens déli csücskébe, a Zambézi folyótól délre.
A kutatók minderre úgy jöttek rá, hogy megvizsgálták a modern emberek anyai leszármazási vonalait, és arra a megállapításra jutottak, hogy az említett területen (vagyis Botswana északi része, valamint Namíbia és Zimbabwe között) álltak ezek egymáshoz a legközelebb.
Természetesen a genetika sem mindenható, az emberiség származásának kérdéséből nem hagyhatjuk ki a hit és a hagyomány érveit sem.
Bizonyos források szerint a jeruzsálemi Szent Sír-templom nemcsak a hajdani Golgota helyén épült, de ott feszítették keresztre Jézust is, aki szintén azon a helyen támadt fel, és állítólag Ádámot is oda temették el
– vagyis inkább ez lehetett az Édenkert.
Forrás: Promotions.hu
