Megtámadták az egészségügyi dolgozók kötelező védőoltását: óriási botrány jöhet
Egy névtelenséget kérő egészségügyi dolgozó megtámadta a koronavírus elleni védőoltás kötelező igénybevételét szabályozó kormányrendeletet az Alkotmánybíróságon.
Az indítványozó érthetetlennek és a kormányzati kommunikációval ellentétesnek nevezte, hogy az elmúlt másfél évben áldozatos szolgálatot teljesítő egészségügyi dolgozókkal szemben a rendelet súlyosan méltatlan kényszerhelyzetet teremtett.
Az alkotmányjogi panaszt soron kívüli eljárásban bírálják el.
Mint ismeretes, az 507/2021. (VII. 31.) Korm. rendelet szeptember 1-jéről szeptember 15-re tolta ki azt a határidőt, amíg az egészségügyben dolgozóknak kötelezően be kell oltatniuk magukat.
A Pintér Sándor miniszterelnök-helyettes aláírásával megjelent jogszabály csak egyetlen pontjában módosította a koronavírus elleni védőoltás kötelező igénybevételéről szóló 449/2021. (VII. 29.) Korm. rendeletet.
A kormányrendelet kimondja, hogy nem hozható létre jogviszony azokkal az egészségügyi dolgozókkal, rezidensekkel és gyógyszerészekkel, akik a módosított határidőig – azaz jövő szerdáig – nem oltatják be magukat.
Az indítványozó, aki az érintettségét munkaszerződésének csatolásával igazolta, alkotmányjogi panaszában egyebek között kifejtette:
Álláspontom szerint a védőoltás felvételének elmulasztásához fűzött joghátrány, azaz a szakképesítéssel rendelkező foglalkoztatott munkaviszonyának quasi rendkívüli felmondással történő megszüntetése olyan súlyú anyagi és erkölcsi következményekkel jár, amely egyáltalán nincs arányban a pandémia visszaszorításának céljával és egyben a bevezetése időpontjára tekintettel észszerűtlen.
A panaszos szerint a kormány a rendelettel visszaélésszerűen kényszeríti az egészségügyben dolgozó munkavállalókat a védőoltás felvételére, abból a burkolt célból, hogy az átoltottsági statisztikát növelje.
Azzal sem ért egyet, hogy a kormány nem differenciálta a jogkövetkezményeket, hanem egyből azonnali felmondást helyezett kilátásba.
Pedig – folytatta az indítványozó – rendelkezhetett volna az oltatlanok ideiglenes távmunkavégzéséről, a munkaviszonynak a veszélyhelyzet megszűnéséig tartó felfüggesztéséről, fizetés nélküli rendes vagy rendkívüli szabadságról stb.
Ezért érthetetlen, túlzó és a kormányzati kommunikációval szöges ellentétben – az elmúlt másfél évben végzett megfeszített, áldozatos szolgálatot teljesítő – egészségügyi dolgozókkal szemben súlyosan méltatlan a rendelet alapján megteremtett kényszerhelyzet.
Az indítványozó szerint a kormányrendelet megtámadott rendelkezései korlátozzák a testi integritáshoz és a testi egészséghez fűződő jogát, és olyan munkafeltételeket teremtenek, amelyek az emberi méltóságán és az egészségén túl veszélyezteti a biztonságát is.
Forrás: Index
