CímlapsztorikTudomány

Megvan, hol kell keresnünk a földönkívüli civilizációk jeleit – áttörés előtt vagyunk

Ez mindent újraírhat az idegen civilizációkkal kapcsolatban. A küszövén vagyunk annak, hogy minden megváltozzon?

A világegyetem tele van szabadon, és extrém gyorsan mozgó csillagokkal, amik hihetetlen sebességüket a szupermasszív fekete lyukaknak köszönhetik.

Ha két ilyen, csaknem fénysebességgel száguldó csillag összeütközik, akkor a felszabaduló energia minden képzeletet felülmúl.

Hirdetés

Avi Loeb, a Harvard Egyetem asztrofizikusa által írt cikk a nagy sebességgel mozgó csillagokról a Scientific American tudományos magazinban jelent meg.

Többféleképpen is létrejöhetnek hipersebességű csillagok, az egyik ilyen mód az, amikor ezeket az égitesteket egy gravitációs „csúzli” dobja ki a galaxisok egyesülésekor.

Ilyenkor két szupermasszív fekete lyuk is összeolvad, és ahogy ez a fekete lyuk pár közeledik, a sebességük felgyorsul, és annyira erőteljes „parittyát” hoz létre, ami közel a fénysebességre képes felgyorsítani a közelükbe kerülő csillagokat.

Einstein relativitáselmélete alapján az így kilökődő égitesteket sokszor az asztrofizikusok relativisztikus csillagoknak is nevezik.

Avi Loeb szerint igazán izgalmas lenne egy ilyen száguldó csillag egy bolygójáról látni a megtett utat.

A szülőgalaxis közepéből a galaxis széléig egymillió évig tartana csak az út, majd évmilliárdokig folytatódna az intergalaktikus térben.

A fénysebességhez közelítő sebességnek más előnyei is lehetnének,

az időtágulás miatt például lelassulnának a természetes öregedési folyamatok a normál sebességgel mozgókhoz képest.

Egyes esetekben még galaxisok egyesülése sem kell ahhoz, hogy egy csillag hipersebességre gyorsuljon.

Hirdetés

A galaxisok középpontjában lévő szupermasszív fekete lyukak gravitációja önmagában is elég erős lehet ahhoz, hogy fénysebesség közelébe gyorsítson egyes csillagokat.

Ma már tudjuk, hogy a mi galaxisunk, a Tejútrendszer közepén is egy szupermasszív fekete lyuk helyezkedik el, a Sagittarius

A. A 2020-as fizikai Nobel-díjat Andrea Ghez és Reinhard Genzel azért kapta, mert bebizonyította ezt, miután megfigyeltek a Sagittarius A körül nagyon gyorsan, a fénysebesség néhány százalékával mozgó csillagokat.

Ha két relativisztikus csillag a galaxisok magjában összeütközik, akkor az ebből eredő robbanás akkora energiát szabadíthat fel, amit még a világegyetem peremén lévő galaxisokban is érzékelhetnénk.

Ahhoz azonban, hogy ilyen csillag összeütközések létrejöhessenek, a központi fekete lyuknak több mint százmilliószor nehezebbnek kell lennie a Napnál.

A Sagittarius A* ”csak” 4 millió Nap tömegű, az ilyen kisebb tömegű fekete lyukaknál az erős árapály erők széttépik a csillagokat, amikor megközelítik a fekete lyukat.

Avi Loeb szerint a galaxis magjában lévő csillagok bolygói lehetnek a leggyorsabb lakható égitestek, ezért akár fejlett civilizációk is élhetnek rajtuk. Véleménye szerint a földön kívüli élet nyomait a hipersebességű csillagok környékén kellene keresnünk.

Mondd el a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

Kérjük kedveld partnerünket, ezzel is támogatva az oldal további működését

Köszönjük!

Ezzel egyúttal támogatod munkánkat.