Minneapolisi magyar a tüntetések poklából: „Attól féltem, sosem fogom újra látni a lányomat”
Mindössze néhány utcára lakott George Floyd meggyilkolásának helyszínétől. Első kézből számolt be arról, hogyan uralkodott el a városon és lassan egész Amerikán a káosz.
Sára néhány utcányira lakik a Floyd-gyilkosság helyszínétől. Azóta mindennap kint volt a tüntető tömegben, könnygázt is kapott az arcába. Elmesélte, mit élt át.
Kaiser Sára testközelből élte át a George Floyd halála miatt kirobbant felkeléssorozatot. Szerinte olyan mozgalom indult be Minneapolisban, amilyet még nem látott az élete során.
„Egyre többen ébrednek fel, és eszmélnek arra, micsoda igazságtalanság folyik a mai napig az USA-ban. Ennek a felkelésnek meg kellett történni, történelmi változásokat élünk meg most, napról napra”
– fogalmaz. Arról is elmondta a véleményét, miért pont a mostani eset fajult idáig, és hogy hatással lehetnek-e a történtek Trump újraválasztására.
– Mikor és hogyan került Amerikába?
– A szegedi egyetemre jártam, majd ott is tanítottam amerikanisztika szakon, fő területem az amerikai indián irodalom, történelem, és kultúra kritika volt. 1991-ben jutottam el először az Egyesült Államokba egy ösztöndíjnak köszönhetően. Ezt több másik hasonló tanulmányút követte, végleg pedig 1998-ban telepedtem le Minneapolisban, amikor elkezdtem a University of Minnesota doktori programját. Kulturális antropológus vagyok. Azóta is itt élek a most 17 éves lányommal, Zigivel, méghozzá néhány utcára a gyilkosság helyszínétől és az azóta leégett rendőrkapitányságtól.
Kaiser Sára testközelből élte át a George Floyd halála miatt kirobbant felkeléssorozatot. Szerinte olyan mozgalom indult be Minneapolisban, amilyet még nem látott az élete során.
„Egyre többen ébrednek fel, és eszmélnek arra, micsoda igazságtalanság folyik a mai napig az USA-ban. Ennek a felkelésnek meg kellett történni, történelmi változásokat élünk meg most, napról napra”
– fogalmaz. Arról is elmondta a véleményét, miért pont a mostani eset fajult idáig, és hogy hatással lehetnek-e a történtek Trump újraválasztására.
– Mikor és hogyan került Amerikába?
– A szegedi egyetemre jártam, majd ott is tanítottam amerikanisztika szakon, fő területem az amerikai indián irodalom, történelem, és kultúra kritika volt. 1991-ben jutottam el először az Egyesült Államokba egy ösztöndíjnak köszönhetően. Ezt több másik hasonló tanulmányút követte, végleg pedig 1998-ban telepedtem le Minneapolisban, amikor elkezdtem a University of Minnesota doktori programját. Kulturális antropológus vagyok. Azóta is itt élek a most 17 éves lányommal, Zigivel, méghozzá néhány utcára a gyilkosság helyszínétől és az azóta leégett rendőrkapitányságtól.
– Mi történhetett, ami miatt pont a mostani eset fajult idáig?
– Ehhez nagyban hozzájárulhatott a járvány is: az emberek félnek, mert fogalmuk sincs, mit hoz akár csak a közeljövő, emiatt sokkal frusztráltabbak. George Floyd meggyilkolásának módja brutális volt. A fehér rendőr zsebre tett kézzel térdelt a nyakára 9 percig, ő pedig csak azt mondogatta, miközben az életéért könyörgött, hogy Nem Kapok Levegőt.
És ahelyett, hogy a négy rendőrt gyilkossággal vádolva börtönbe tették volna, a minneapolisi ügyészség a döntést június 3-ig halogatta. Ez keltette fel az indulatokat, hogy az igazságtétel elmaradt.
Most egész nap zúgnak a fejünk fölött a katonai helikopterek, az utcán pedig tankok vonulnak. Pedig a szövetségi rendőrség és a Nemzeti Gárda bevetése csak olaj volt a tűzre: azt lehetett leszűrni belőle, hogy még mindig nem a romlott rendszer megreformálása a cél, sokkal inkább azoknak az elnyomása, akik hallatják a hangjukat ellene. Az egész már messze nem csak George Floydról, vagy a feketék jogairól szól, hanem általánosságban a kisebbségek elnyomása elleni harcról.
– A fosztogatás és a gyújtogatás mennyire jogos válaszreakció egy ilyen helyzetben?
– Az összes demonstráció, amin én részt vettem, békés: annyit kérünk, mi demonstrálók, hogy legyen igazság és egyenlőség. Senkit nem ismerek személyesen, aki ennél tovább ment. De valóban voltak olyanok, akik betörték az üzletek kirakatát, fosztogattak és gyújtogattak. Van olyan utca, amire rá sem lehet ismerni most, annyira feldúlták. Ahol dolgozom, oda is betörtek.
Erre csak annyit tudok mondani, hogy ha a városi és állami vezetők időben reagáltak volna, nem több napos késéssel, aligha fajultak volna idáig a történések. Ez egyszerűen része a forradalmak és a felkelések dinamikájának.
Meglepően hangozhat, de több üzlettulajdonosról is hallottam – főleg mexikói és kelet-indián bevándorlókról –, akik azt mondják, hogy a boltjukat újra lehet építeni, de George Floyd és a többi már meggyilkolt, vagy leendő áldozat életét viszont nem lehet visszahozni.
– Ön is kapott könnygázt az arcába. Ez hogy történt?
– Még akkor nem volt kijárási tilalom. A rendőrség előtt állva több százan tüntettünk békésen este háromnegyed 10-kor, hogy tartóztassák le és ítéljék el Chauvint gyilkosság vádjával. Ez múlt hét csütörtökön volt. Ott álltunk és skandáltunk békésen, hogy igazságot George Floydnak, a feketéknek (Black Lives Matter), és legyen vége a rendőri terrornak. Erre, minden felszólítás nélkül, könnygázbombát dobtak ránk.
Több százan pánikszerűen rohantunk az akkor már égő épületek felé, lélegezni is alig tudtam és attól féltem, sosem fogom újra látni a lányomat.
A rendőrök kezdték ezt is, ahogy a gyilkosságot. Ezután vezették be a kijárási tilalmat.
– Meddig tarthat ki a tüntetések lendülete?
– Nem hiszem, hogy a közeljövőben alábbhagyna. Most persze ígérik, hogy kivizsgálják a korábbi hasonló eseteket is, de szerintem már késő, ez a hajó elment. Trump ráadásul az elnyomás pártján áll, nyíltan elmondta, hogy megadja az engedélyt a kormányzóknak és a polgármestereknek a katonai erők bevetésére is.
A fosztogatás és az épületek felgyújtása egy-két napja alábbhagyott, de a békés demonstrációk valószínűleg folytatódni fognak. Legutóbb már több ezren voltak az utcán.
Ha pedig tovább fokozzák a rendőri jelenlétet, a polgárháborút sem tartom kizártnak. Az erősödő katonai, polgárőrségi és rendőri jelenlét és azok alkalmazása félelmet és ellenállást keltenek az emberekben.
Forrás: SzeretlekMagyarország
