Tudomány

Nobel-díjas tudós állítja: van élet a halál után, a lélek az univerzummal egyesül

A halál pillanatában a lélek kvantuminformáció formájában szabadul fel és “kipárolog” a kozmoszba – állítja ő és kollégája egy új elméletben.

Sir Roger Penrose neve sokak számára ismerős lehet mivel 2020-ban Nobel-díjat is kapott.

Éppen ennek megfelelően érdemes komolyan venni a szavait és új elméletét arról, hogy a halál utáni élet valóság lehet.

Hirdetés

A lélek túléli a testünk megsemmisülését

Roger Penrose és kollégája, David Hameroff szerint az élet és a halál csak illúziók és valójában kvantumfizikai szinten minden teljesen máshogy néz ki.

Sőt, maga a túlvilág és kvantumfizikai szinten értelmezhető.

Az elméletük alapja az, hogy az agyban megtalálható mikrobtubulusok kvantumfolyadék formájában tárolják az emberi lelket.

A lélek kvantuminformációk összessége, ezek az információk pedig túlélik a tetsünk fizikai megsemmisülését is.

A kvantumfizika lehet a kulcs a túlvilághoz

Ahogy szinte mindenfizikai rendszert a kvantumfizika törvényei szabályoznak, természetesen az agyat is ők irányítják, tehát a tudatnak a kvantumfizikai folyamatokhoz kell kapcsolódnia.

Neumann János szerint, aki kvantummechanikai elméleti kutatásai mellett a digitális számítógép elvi alapjainak lefektetésével vált ismertté, az univerzumban minden a kvantumfizika elvei szerint működik, kivéve a tudatos elmét.

Penrose és Hameroff vitatott elmélete szerint az agysejtekben található mikrotubulusok bonyolult hálózatot képeznek, ami egyfajta kvantumszámítógépként működve létrehozza az agyi tudatot, aminek, mint mindennek, engedelmeskednie kell a kvantummechanika szabályainak.

Azaz a halál utáni létezést maga a kvantiumfizikai törvények bizonyítják és egyben biztosítják is.

A testünkből “kipárolgó” lélek az univerzummal egyesül

A kvantumok szintjén apró részecskék mozognak fraktál mintázatban az agy idegsejtjein belül. Ezért hívják Penrose és Hameroff javaslatát „kvantumtudat elméletnek”.

Hirdetés

Az elmélet szerint a haldoklás során folyamatosan elkezd párologni a tudatunk, a lélek az univerzum felé.

Amikor ez elér egy fordulópontot és “átbillen”, már az adott személy nem hozható többé vissza az életbe, mert a tudat-anyaga jelentősebb része az univerzumba olvadt bele.

Penrose és Hameroff szerint a végcél minden egyes emberi lélek számára visszatérni az örök körforgást biztosító energiamezőbe, magába a kozmoszba.

Elméletüket haldokló emberek megfigyelésével lehetne végérvényesen bizonyítani, azonban ezt egyelőre erkölcsi, etikai okok miatt nem lehet kivitelezni.

Mondd el a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!