Ősi időjárás-befolyásoló építményt találtak az Andokban: szupertechnológia a múltban?
A régió ellenséges éghajlatának irányításra lehettek képesek a segítségével. A tudósok és régészek sem teljesen értik.
A bolíviai hegyvidék hideg, zord vidékén található különös, kör alakú építmény egykoron olyan rituáléknak adhatott otthont, amelyek célja a régió ellenséges éghajlatának irányítása volt.
Döbbenetes, eddig ismeretlen régészeti helyszín
Legalábbis ezt állítják annak tanulmánynak a szerzői, akik a szokatlan, a spanyolok előtti szertartási központ felfedezéséről számoltak be.
Mint mondták, az építmény nem hasonlít az Andokban valaha talált egyetlen lelethez sem.
Ahogy az az IFLS beszámolójában áll:
A romra egy régészeti kutatás során bukkantak Carangasban, amelyet a kutatók úgy írnak le, mint „az Andok középső-déli Altiplano egy olyan régióját, amelyet rendkívül száraz és hideg éghajlat jellemez”.
Miután a szerzők 135 figyelemre méltó ősi kegyhelyet azonosítottak a területen, azt állítják, hogy ezen a barátságtalan pusztaságon egykor pezsgő vallási élet folyt.
Míg a felföldnek ezen a távoli részén ennyi, szertartásokhoz használt építmény jelenléte önmagában is némileg váratlan, a kutatók a továbbiakban kifejtik, hogy „egy központ kiemelkedik a többi közül”.
A Waskiri nevű létesítmény „nagy méretei, kialakítása és szabályossága több, mint meglepő”
– írják.
A chilei határ közelében található Waskiri a leírás szerint „lenyűgöző kör alakú építmény”, amely 39 egymás mellé helyezett körgyűrűvel rendelkezik.
Ez a külső rész egy központi teret vesz körül, amelyben a késő középkorból származó kerámiákat találtak. E leletek alapján a kutatók úgy vélik, hogy az építmény valamikor 1250 és 1600 között volt használatban.
A tanulmány szerzői a táj egészének elemzése során megjegyezték, hogy Waskiri a jelek szerint egy vonalban van más ősi andoki szent helyekkel, a wak’as-okkal.
Ezek közé tartoznak a szent hegyek, a védőhegyek és a fontos ősök mumifikálódott maradványait tartalmazó temetkezési építmények.
Képesek lehettek irányítani az időjárást?
Ezt a „vallási kartográfiát” figyelembe véve a kutatók szerint a Waskiri és más közeli építmények szerepet játszhattak a „spirituális rend fenntartásában”, mégpedig „az időjárás irányítása révén”.
A vallási terek koncentrációja az Altiplano e régiójában azzal a hittel magyarázható, hogy a védőistenségek képesek voltak szabályozni az amúgy szélsőséges éghajlati viszonyokat,
mivel a hőmérséklet vagy a csapadékmennyiség kis eltérése az összes termés elvesztését vagy az állatállomány pusztulását okozhatta”
– mondták a kutatók.
Érdekes módon, bár Waskiri korábban soha nem szerepelt a régészeti feljegyzésekben, úgy tűnik, hogy egy Bartolomé Álvarez nevű spanyol pap hivatkozott az épületegyüttesre, aki az 1580-as években Carangasba utazott.
A helyszínen zajló szertartásokat Álvarez úgy írta le, hogy a résztvevők „ünnepélyes részegségben” léptek be az általa „a pokol házának” nevezett helyre.
Szupertechnológia a múltban?
Adódik a kérdés.
Vajon valóban képesek lehettek az éghajlat manipulálására? Mi van, ha ez az egész nem csak hitkérdése, nem csak mítosz, legenda volt?
Azt ugyanis nem lehet sem cáfolni, sem megerősíteni, hogy valóban lehetett-e bármiféle hatása a különleges helynek.
A paleoasztronautika hívei szerint az ősi időkben a Földet látogató idegenek adhattak át olyan fejlett technológiát és tudást egyes népeknek, melyek messze meghaladták a korukat.
Talán itt is ez történhetett, vagy van rá más, logikusabb magyarázat?
Forrás: Helló Magyar
