Puzsér Róbert nekiment a magyaroknak és Joe Bidennek – mindenki megkapta a magáét!
Egész pontosan ezt írta:
„A magyarok nem a bántalmazó hajlamú szomszédra dühösek, hanem az idősebb testvérre, aki elfordult tőlük, aki nem segített eleget és elégszer, aki Porschével járkált a Riviérára, miközben a magyarok a Wartburgjukkal a Balatonra is alig jutottak el.
Elfogult, szélsőséges, önsajnálatban gázoló értelmezés? Valóban az, de kár tagadni, hogy van benne igazság.
Márpedig ebben a narratívában a kamcsatkai barna medvét bevodkázva meglovagló, szibériai tigrissel birkózó, homofóbiás, gendertagadó orosz elnök a Történelmi Végzet, aminek el kellett jönnie a hazug és fogyasztói kényelmében eltunyult, értékeit feladó, dekadens és képmutató Nyugatért.
Ezt az érzést pedig szüntelenül erősíti Joe Biden elnök, aki geostratégiai és gazdasági előnyök reményében az orosz-ukrán konfliktus kiszélesedésében és elmélyülésében érdekelt, s mindent el is követ, hogy a két ország egyre távolabb kerüljön a békés megoldástól.
Aligha az enyhülést szolgálta az a háború előtt folytatott médiaoffenzíva, melyben invázió esetén súlyos szankciókkal fenyegette meg az oroszokat, de minden alkalommal megjegyezte, hogy a NATO nem fog beavatkozni,
ha Oroszország mégis hadba lép, pár hete egyenesen Vlagyimir Putyin elmozdítását tartotta szükségesnek, legutóbb pedig arról beszélt, hogy Oroszország Ukrajnában szervezett népirtást követ el.
Persze semmi kétség:
Népirtás zajlik – ahogy az orosz hadsereg valamennyi fegyveres konfliktusának alkalmával genocídiumot intéz.
Éppúgy 1940-ben Katyńban, mint a második világháborút követő években hetvenezer magyar civil erőszakos elhurcolásának képében, manapság Csecsenföldön pont ugyanúgy, mint akár Szíriában, akár Ukrajnában
– figyelemre méltó azonban, hogy az amerikai külpolitika csakis akkor nevezi ezeket a háborús bűnöket szervezett népírtásnak, ha aktuális érdekeit épp ez szolgálja.”
-zárta gondolatait Puzsér Róbert.
