Tudomány

Rendkívüli felfedezés arról, valójában meddig védenek az oltások

Most érkezett, ez újraírhatja a járvány elleni harcot, fontos hogy mindenki tudjon róla!

Egy nagy adag jó hír

– írja Kemenesi Gábor virológus legfrissebb Facebook-bejegyzésében, egy friss szakmai tanulmány eredményei kapcsán, melyek az embereket érintő legfontosabb kérdések közül többek közt arra ad választ: meddig véd a vakcina.

Hirdetés

A szakember a neves Nature szakmai folyóiratban megjelent tanulmány kapcsán ragadott billentyűzetet, hiszen választ kaphatunk arra, hogy meddig véd a vakcina, mennyire jó a vakcina, és mit jelent a védettség az újabb és újabb variánsokkal szemben

– írja a Bors.

A Nature-ben megjelent cikk szerzői egy hosszabb távú, 12 hónapos idősávon összehasonlították a betegségen átesettek, valamint a Covid után mRNS oltást kérők közötti védettségi mutatókat.

A főbb megállapítások a következők:

A memória B sejtjeink folyamatosan „fejlesztik” a vírus elleni antitestek kötőképességét/hatékonyságát a fertőzést követő hónapok során.

Ezt a vírus immunrendszer számára legérdekesebb része ellen teszik, a receptorkötő hely ellen (RBD). Így idővel a kevesebb is jobb elve mentén egyre hatékonyabb védelmi arzenál (neutralizáló antitestek) fejlődik a testünkben.

A betegségen átesettek 93 százalékánál 12 hónap után is fennáll a vírus megkötésének képessége, melyet a védőoltás jelentősen megnövel. (A számok kedvelőinek: IgG mennyiség tekintetében harmincszoros, neutralizációs képesség szempontjából pedig ötvenszeres eredményről beszélhetünk.).

A tanulmány által vizsgált immunsejtek (RBD-specifikus memória B sejtek) mennyisége a természetes fertőzésen átesettek körében 12 hónap után némileg, 1,35-szoros mértékben csökkent, ugyanakkor a fertőzés után mRNS vakcinával beoltottaknál jelentősen 8,6-szoros mértékben nőtt.

Az oltás tehát a vírus elleni védekezésünk arzenálját az immunsejtek szintjén mennyiségileg is segíti.

Hirdetés

Akik átestek a fertőzésen és oltásban is részesültek, a tanulmány szerint a mutánsok széles skálája ellen, hosszútávon védettek lehetnek.

Ez azt jelentheti, hogy a vakcinák új variánsokhoz történő módosítását sem kell túl gyakran elvégezni.

A tanulmányban ezt az Alfa (brit mutáció), Béta (dél-afrikai mutáció), Gamma (brazil mutáció) és Iota (Egyesült Államokbeli mutáció) variánsokkal erősítették meg.

Mondd el a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

Kérjük kedveld közösségi oldalunkat, ezzel is támogatva az oldal további működését

Ezzel egyúttal támogatod munkánkat.