Tényleg időugrást hajtott végre az amerikai haditengerészet: Philadelphia kísérlet
Nyomós oka volt annak, hogy aztán soha nem ismételték meg ezt a kísérletet. “Az egész világot elpusztíthatták volna…”
Létezett egy kísérlet, amiről nagyon sokági hallgattak, és egyszerűen nem akarták elismerni azt sem, hogy valaha volt ilyen, vagy hogy megtörtént.
Márpedig ma már számos dokumentum áll rendelkezésre arról, hogy megtörtént, sőt, mozifilm is készült a híres Philadelphia kísérletről, mely során állítólag téridő ugrást hajtottak végre egy hajón és teljes legénységén.
Ez egy kisméretű kísérő rombolón végrehajtott kísérlet volt, melyet a Philadelphiai kikötőben és a tengeren végeztek; célja: a hajót az ellenséges felderítés számára láthatatlanná tenni.
A beszámolók eltérnek attól függően, hogy az eredeti elképzelés szerinti ellenséges radaron való láthatatlanság, vagy amiről a későbbiekben csak titkolóztak:
Optikai láthatatlanság – elérése volt a cél.
Mindkét esetben, egy a hajó körül generált hihetetlen intenzitású mágneses mező, kialakításában hittek, mely a hajó körüli fény illetve radar hullám törését vagy elhajlását okozta volna, akárcsak a nyári napokon az aszfalt utak felett felhevülő levegő által kialakuló délibáb.
A kísérlet bár teljes sikerrel zárult, valami olyat fedeztek fel, amit aztán később soha nem kíséreltek meg, legalábbis a jelentések szerint.
A hajó ténylegesen, fizikailag eltűnt egy időre, majd visszatért. El akarták leplezni a hajót a megfigyelők elöl, de dematerializálást és teleportálást kaptak helyette…
Egyfajta téridő alagút nyílt, mely lehetőséget biztosított arra, hogy más időkben, helyszínen tűnjön fel egy rövid időre a hajó.
Léteztek olyan feljegyzések is, miszerint megtalálták a hajót aztán egy több évtizeddel ezelőtti fényképen a tengeren, jóval azelőtt, hogy létezett volna, innen tudták a kísérlet sikerességét és hogy időt utaztak.
A visszatérő hajó azonban ramaty állapotba került elő, a legénység pedig szó szerint “beleolvadt” a hajótestbe, többeket tűzoltó felszerelésekkel kellett kiszedni belőle.
1943 október 28-án 17:15-kor hajtották végre a végső tesztet az Eldridge-el. Újra felpörögtek az elektromágneses teret létrehozó generátorok és az Eldridge majdnem láthatatlanná vált; csupán a hajó testének gyenge körvonala látszott a vízben.
Minden jól ment az első pár másodpercben és akkor, egy vakító kék villanás s a hajó teljesen eltűnt.
Másodperceken belül újra megjelent mérföldekkel arrébb a Virginia állambeli Norfolk-ban és percekig látható volt. Majd amilyen titokzatosan érkezett, úgy tünt el az Eldridge Norfolk-ból, újra visszatérve a Philadelphia-i kikötőbe. Ezúttal a legtöbb tengerész igen beteg lett.
Néhányan a személyzetből egyszerűen eltűntek s soha nem kerültek elő. Páran megbolondultak, de ami a legérdekesebb, öt ember beleolvadt a hajótest fémszerkezetébe.
A túlélő emberek sem maradtak a régiek. Azok akik életben maradtak, annyira lemerültek, hogy szellemileg alkalmatlanná váltak feladatuk elvégzésére, valódi fizikai állapotuk ellenére.
Tehát, ami egy elektronikus álcázási kísérletnek indult, egy egész hajó s legénységének véletlenszerű, távoli helyre történő, perceken belüli, oda-vissza teleportációjával végződött, ami egyúttal időutazás is lehetett.
Sokak szerint a projektet hivatalosan lezárták, de valójában más néven máshogy újra nyitották.
Egyszerűen túl veszélyesnek találták, és egy sokkal magasabb szintű titkos divízió égisze alatt folytatták…
Vajon tényleg téridő ugrást hajtottak végre, a hajó körül keltett különleges mágneses mező által?
Mi az amit a mai napig titkolnak ezzel a kísérlettel kapcsolatban, és miért nincsenek nyilvánosságra hozva a teljes akták?
