Titokzatos piramis-erő: orosz tudósok fedezték fel a piramisokból áramló energiát, mely mindenre hatással van!
A “Fáraó fénye” képes gyógyítani, lelassítani az időt, és megváltoztatni a dolgok molekuláris szerkezetét? Egy nagyszabású kísérletben piramisokat építettek, és megdöbbentő dolgokat sikerült műszerekkel mérniük a közelükben.
Orosz tudósok jöhettek rá a piramisok végső titkára. A valódi okra, hogy miért is épülhettek ezek egykor meg Egyiptomban, és miért tulajdonítottak az akkori építők és a nép ilyen nagy jelentőséget nekik.
A tudósok által tudományosan megmért eredmények szinte semmi mással nem magyarázhatók.
Csakis egy titokzatos piramis-erő létezésével, mely a tudomány számára még fehér folt…
A piramisok ugyanis az eredmények szerint képesek befolyásolni a tárgyak anyag és kristályszerkezetét, vagy azok “öregedését” is.
Zavarba ejtő felfedezés: világunk törvényeinek is ellent mondanak
Karel Drbal rádiótechnikus 1949. november 4-én szabadalmat nyújtott be a cseh szabadalmi hivatalnál – az általa készített piramis formájú borotvaélezőre.
10 év múlva 1959. augusztus 15-én meg is kapta a szabadalmat, miután sikerült bebizonyítania, hogy a piramis valóban megőrzi a borotvapenge élét.
Az 1980-ban, illetve 81-ben megjelent Piramiserő I. és Piramiserő II. című könyvben több piramiskísérletről számolt be nyolc elismert kutató.
A vizsgálatok a borsó- és babhajtások fokozott növekedésére, a nyers hús jobb tartósítására, a torokbaktériumok és az élesztőcsírák csökkent szaporodási rátájára terjedtek ki, egy négyszögalapú piramis szerkezet alatt.
Oroszországban is kísérleteztek a piramis-erővel.
A piramis belsejében mínusz 40 fokot mértek, ennek ellenére a víz még folyékony állapotban maradt.
Egyetlen ütésre a víz láncreakciószerűen kikristályosodott és megfagyott.
A piramisban tárolt magvak az elvetést követően kétszer annyi termést hoztak, az olajos magvak olajtartalma jóval magasabb, a piramisban tartózkodó emberek ellenálló képessége a betegségekkel szemben nagyobb lett.
A környéken működő radarállomás a piramis csúcsa fölött két kilométer magas és 500 méter széles kiterjedésű ionizált légoszlopot mért és rögzített.
E kedvezőtapasztalatok alapján a mezőgazdasági minisztérium elrendelte a vetőmagvak piramisban történő tárolását.
Lelassítja a sejtek öregedését?
Sokan nem tudják,d e a piramisok belsejéből eltávolított tárgyak, egyes maradványok vagy szarkofágok – például Londonba szállítva – 1 vagy 2 hónap leforgása alatt szinte teljesen elporladtak.
Jelentősne romlott az állapotuk.
Sokak szerint ez azzal magyraázható, hogy sokkal nedvesebb, páprásabb kílmának lettek kitéve, ám a légmentesen elzárt, száraz üvegkalitkák sem tudták megvédeni ezeket a hirtelen és gyors “rothadásról”.
Ha sérül a rendezett víz struktúrája, sérül a sejtek kommunikációja – ilyenkor fordul elő leginkább a sejtburjánzás. Ezekre a “jégszerű” rendezett víztartományokra az élő sejtek körül a hatvanas években figyeltek fel a kutatók.
A piramis képes stabil állapotban tartani ezeket- állítják.
Vagyis olyan, mintha lelassítaná az időt körülöttük.
Energiával és információval látja el az anyagot és a sejteket
A víz térszerkezete mint rezonancia-szerkezet működik. A világűrben lejátszódó esemény rengésbe hozza az elektromágneses hullámokat.
Ezek átszelik az űrt és hasonló vibrációt keltenek a Földön. Rezonanciába lépnek egy olyan geometriai szerkezettel, amelynek alapfrekvenciája megegyezik a kibocsátó rezgéskeltővel.
Az ilyen rezonanciába hozott geometriai rendszerek először befogadók, rezgés elnyelők (jin tulajdonságúak), majd a rezonáló teret kitöltve energiamaximumokat elérve mint rezonancia generátorok kezdenek el működni (jang tulajdonságúak).
A piramisoknál hasonló felfedezéseket tettek.
Jakab István szerint a víz térszerkezete segítségével képes a teremtés üzenetének regéseit felfogni. A víz térmemóriája végtelen, talán nem véletlen, hogy agyunk 90 százaléka víz.
A víznek nagyon “rossz” tulajdonsága, hogy élete folyamán bármilyen élő és élettelen anyaggal, elektromágneses rezgéssel, kémiai reakcióval találkozik, az lenyomatként ott marad az “emlékében”.
Erre az emlékezésre csak a rendezett víz képes. Erről korábban m ár írtunk, Masuro Emoto kutató fedezte fel ezzel párhuzamosan a víz emlékező és gyógyító képességét.
Ezt a vizet addig tekintjük élő víznek, amíg az életre jellemző rezgésekkel, rezonancia képességgel rendelkezik. Születéskor, amikor az anya testét elhagyja a gyermek, kapcsolatba kerül a kozmikus világmindenség rezgéseivel.
Ez az első találkozás meghatározó lesz egész életén át.
Erről szól az asztrológia. A halál a rezonanciaképesség elvesztése, az ember vagy az élőlény nem képes a kozmikus energiák felvételére, tehát nem jut energiához és információhoz. A rendezett víz csak az életet szereti, és a rezonanciaképesség elvesztésével azonnal elindul a szervezett élet bomlása.
Mi történik a piramisokban? Geometriai szerkezete – akárcsak a víz térszerkezete – rezonanciaképes a kozmoszból érkező jelekre.
A víz az élethez kötődik. A halál beállta után erős oxidáció kíséretében elhagyja a testet. Természetesen az információt közlő vezérlő funkcióját elveszti, melyet átvesz helyette a piramis.
A piramis képes energiával és információval ellátni a sejteket, szöveteket, ezáltal volt elérhető, hogy több ezer évig mumifikálódott a piramisban nyugvó test. A piramisok feltárásakor előkerült négyezer éves gabonaszemeket elvetették, és ezek kikeltek, fittyet hányva az időnek. Folyamatosan megkapták az élethez szükséges információt.