Érdekes világ

Titokzatos tanzániai tó dermeszti kővé az állatokat – hátborzongató fotók

Nick Brand, angol fotós készített megdöbbentő felvételeket a szó szerint kővé váló állatokról. A tanzániai tónál történő furcsa jelenségnek a víz különleges kémiai összetétele az oka.

A hely, ahol kővé válik minden

Létezik egy hely valahol Tanzániában, egy olyan tó, ahol megdöbbentő furcsaságokra lettek figyelmesek az elmúlt évtizedekben.

Nagyon sokáig nem lehetett tudni, miről is van szó, és különféle legendák is szárnyra kaptak a múlt századokban arról, hogy a tó bárkit és bármit kővé dermeszt rövid idő alatt.

Hirdetés

A ritka jelenséget több arra járó vándor, és utazó figyelte meg, a helyiek is tudtak róla, de senki sem tudott rá magyarázatot adni.

Állatok tucatjainak kimerevedett maradványairól írtak, sőt, egyes ijesztő városi legendának ható történetek még emberek szintén kővé dermedt “szobrairól” is meséltek, akik ott hunytak el a tó partján, vagy annak közelében.

A Nátron-tó rejtélyes titka

A tó aztán az elmúlt évtizedekben kapott nagyobb figyelmet, és tudományosan kezdték el vizsgálni, hogy mi okozza a tó körül zajló bizarr folyamatokat.

A tanzániai tónál történő furcsa jelenségnek a víz különleges kémiai összetétele az oka.

Az egészről leglátványosabban Nick Brand, angol fotós készített felvételeket.

A víz elemzése során hamar kiderült, hogy nagyon ritka jelenségről van szó, és hogy az állatok valójában nem kővé dermednek, de valami nagyon hasonló történik velük.

A Nátron-tó vize ugyanis annyira lúgos, hogy sehol a világon nincs még egy ilyen víztömeg.

Állandó 9-10.5 közötti pH értéke van, ami azt jelenti, hogy a vize annyira lúgos, mint egy kézmosáshoz használt szappannak. Ebben a közegben élni ezért nem is tanácsos, de ezt az állatok is tudják.

A flamingó például annyira cseles, hogy direkt a tavi sárszigeteken épít fészkeket, mert így biztos lehet benne, hogy a ragadozók nem támadják meg fiókáit.

Hirdetés

Kővé dermedt világ

A tóba kerülő tetemek egyszerűen a víz kémiai összetétele miatt konzerválódnak, kvázi mumifikálódnak.

Még a bomlási folyamatok sem indulnak meg, vagy csak minimális mértékben.

A Nátron-tó neve is innen ered, mivel Egyiptomban a fáraók mumifikálásához szintén Nátront használtak, gyakorlatilag így tartósították a halottakat.

A száraz évszakokban a tó jelentős mértékben kiszárad, és ezért a felszínre kerülnek a kiszikkadt állattetemek, melyek testét vastagon borítja a nátron-só.

Mondd el a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

Kövess minket Facebookon!

Ezzel egyúttal támogatod oldalunkat is.