Titokzatos üregek a gízai nagy piramisban: az emberiség végső titkát rejthetik
“Nem tudni, hogy a struktúra mi lehet, elképzelhető, hogy egyetlen nagy csarnok, de akár több teremből is állhat.” Megvizsgálnák a gízai nagy piramis titokzatos, nemrég felfedezett üregeit.
Szakértők egy csoportja a kozmikus sugárzás segítségével vizsgálná meg a gízai nagy piramist
– számolt be róla a Live Science.
A kutatók abban bíznak, hogy az elemzéssel magyarázatot találhatnak az építményben korábban észlelt két üres térrészre.
A nagyobbik üreg a nagy galéria felett helyezkedik el, ez 30 méter hosszú és 6 méter magas.
Nem tudni, hogy a struktúra mi lehet, elképzelhető, hogy egyetlen nagy csarnok, de akár több teremből is állhat.
Egyes szakértők úgy gondolják, hogy a kamra Hufu (Kheopsz) fáraó sírját rejti, ennél viszont valószínűbb, hogy a struktúrának a piramis építésében volt valamiféle szerepe.
A korábbi vizsgálatok egy másik, jóval kisebb üreget is kimutattak, ez az emlékmű északi oldalánál található, és funkciója szintén ismeretlen.
A híres piramis Hufu fáraó (nagyjából i. e. 2551-2528) számára készült. Ez a valaha épült legnagyobb egyiptomi piramis, és az egyetlen az ókor hét csodája közül, amely fennmaradt.
2015 és 2017 között a Scan Pyramids projekt keretében, a müonokat elemezve mérték fel a komplexum rejtett üregeit.
A müonok olyan ártalmatlan kozmikus részecskék, amelyek folyamatosan hullanak a Földre.
Mivel a részecskék a különböző közegekben eltérő módon viselkednek, megfigyelésükkel a rejtett térrészek tulajdonságaira is következtetni lehet.
2017-ben a projekt kutatói két üreget fedeztek fel. Egy másik csoport a közelmúltban úgy döntött, hogy érdemes ismét átfésülni az építményt, ezúttal azonban egy még érzékenyebb rendszerrel.
Alan Bross, a Fermilab munkatársa és kollégái olyan nagy detektorokkal dolgoznának, amelyeket nem lehet bevinni az építménybe, így azokat kívülről alkalmaznák.
A szakértők szerint a javasolt műszerek annyira érzékenyek, hogy akár az üregekben lévő tárgyakat is felfedhetik.
Az Egyiptomi Idegenforgalmi és Régészeti Minisztérium már megadta az engedélyt a vizsgálatra, a következő cél pedig az, hogy pénzt gyűjtsenek a projekthez.
Bross szerint amennyiben a finanszírozás biztosítva van, nagyjából két évre lesz szükségük a detektorok megépítéséhez, a műszerekkel pedig évekig gyűjtenék az adatokat.
