Több neves tudós állítja: létezik túlvilág és a halál a tudatunk illúziója
Több tudós, köztük a Nobel-díjas Roger Penrose professzor szerint hamarosan konkrét bizonyítékokat nyerhetünk a túlvilág létezésére.
A lélek örök, csak testet és formát vált?
Egyre biztosabb, legalábbis egyes tudósok szerint, hogy a lélek örök, és hogy a test csak egy burok, egy forma, amit idővel a lélek, vagy a tudatunk elhagy a halálunk pillanatában.
Éppen ebből a szemszögből nézve a halál nem is létezik, egyfajta illúzió, melyet az elménk kreál.
A halál sokkal inkább egyfajta kvantumfizikai halmazállapotváltozás.
És ezt ma már nem holmi külömnc tudósok állítják: valami nagyon hasonlót gondolnak a világ neves tudósai, legalábbis egy részük.
Nobel-díjas tudós is azt mondja: létezhet valami odaát
Roger Penrose igen magas szintű szaktekintély, mivel 2020-ban Nobel-díjat is kapott kutatásaiért.
Pemnrsoe elméletét később maga David Hameroff is lehetségesnek ítélte meg.
Ketten kidolgozták aztán ennek egy sokkal részletesebb formáját, melynek lényege az, hogy a testen belül kvantumfizikai szinten játszódnak le olyan számunkra még nem teljesen ismert folyamatok, melyek során a lélek elhagyja a testet.
A lélek pedig kvantuminformáció lehet, melyet az agyban található, szintén nem túl rég felfedezett mikrotubulusok tárolnak.
A halált követően azonban a kvantuminformáció az univerzum felé kezd el “kiáramolni”, párologni
-állítja az elmélet.
Vagyis végső soron energiából állunk, mely a testünk enyészetté válása után visszatér a kozmoszba, az univerzum forrásába.
A tudat túlélheti a test halálát, hangozzon bármily furcsán
A tudatot a Nobel-díjas elektrofiziológus, Sherrington az „ember megoldhatatlan misztériumának” nevezte.
Az agykutatók fő kérdése az, mi biztosítja a kapcsolatot a külvilág és belső énünk, tudatunk között.
És vajon az idegrendszernek mi a feladata a tudat fenntartásában?
Penrose-ék elmélete szerint a tudat egy olyan energia, mely bár életünkben a testben tárolódik, a halálunkkor felszabadul és “tovább áll”
A teóriájuk az, hogy szinte mindenfizikai rendszert a kvantumfizika törvényei szabályoznak, természetesen az agyat is ők irányítják, tehát a tudatnak a kvantumfizikai folyamatokhoz kell kapcsolódnia.
Penrose és Hameroff vitatott elmélete szerint az agysejtekben található mikrotubulusok bonyolult hálózatot képeznek, ami egyfajta kvantumszámítógépként működve létrehozza az agyi tudatot, aminek, mint mindennek, engedelmeskednie kell a kvantummechanika szabályainak.
A kvantumok szintjén apró részecskék mozognak fraktál mintázatban az agy idegsejtjein belül.
Ezért hívják Penrose és Hameroff javaslatát „kvantumtudat elméletnek”. Bizonytalan, hogy vannak-e kvantum fraktálok az agyban, de laboratóriumi körülmények között meg tudták mérni őket.
Amikor egy kísérletben az elektronokat fraktál mintázatban rendezték el, kvantum fraktál jött létre.
Ezt követően megmérték az elektronok hullámfüggvényét, és a kutatók azt találták, hogy az elektronok fraktál dimenzióba kerültek.
Hamarosan választ kaphatunk a legnagyobb kérdésre a halál utáni élettel kapcsolatban
A halál máig egy nagy misztérium, ugyanakkor a tudósok egyre közelebb kerülnek ennek a misztériumnak a megfejtéséhez.
Valószínű, hogy néhány éven belül pont fog kerülni annak a kérdésnek a végére, hogy létezhet-e túlvilág.
