Tudósnő figyelmeztet: A rendszer összeomlott, a világ olyan lesz, mint a 90-es évek Kelet-Európája?
A koronavírus egyfajta repedés ezen a rendszeren….
A probléma a fogyasztók látszólagos gazdagodása is, a jólétet ugyanis gyakran alacsony kamatú hitelekkel fűtötték.
Óriási változások jöhetnek a szakemberek és a kutatók szerint.
Óriási változások jöhetnek a szakemberek és a kutatók szerint.
A lengyel Zuzanna Skalska rengeteg érdekes dolgot mondott az emberiségre váró időszakról.
Egy világjárványt mennyire lehet előre látni?
Az már egy jó ideje egyértelmű, hogy a folyamatos gazdasági növekedés hajszolása zsákutca.
Jeremy Rifkin 2015-ös The Zero Marginal Cost Society című könyvében például kifejtette, hogy szerinte a kapitalizmus végének kezdetén járunk. Rámutatott azokra az ellentmondásokra, amelyek a rendszer végeláthatatlan növekedését, és mostani hanyatlását hozta.
De ott van Thomas Pikkety is, akire sok milliárdos tekint gyűlölettel, amiért felhívta a figyelmet arra, hogy a világban tátongó egyre hatalmasabb egyenlőtlenségekre csak egy erőteljes, a társadalom alján lévők felé irányuló újraelosztás jelenthet megoldást – a francia közgazdász volt az első, aki amellett foglalt állást, hogy az államoknak alapjövedelmet kellene biztosítaniuk, máskülönben az egyre növekvő feszültségek előbb-utóbb lázadásokhoz, forradalmakhoz fognak vezetni.
Hasonló jelenségre hívja fel a figyelmet Gert Noels is Gigantizmus című könyvében, amelyben a részvényesek étvágyának kielégíthetetlensége és a mesterségesen hajtott növekedés társadalmi veszélyeiről ír.
De a nagy véleményformáló gazdasági újságok is évek óta cikkeznek ezekről a változásokról. Ezeket mind egybevetve látszott, hogy egyre nőnek a repedések, és valamiféle összeomlás közeleg. Csak az nem volt tiszta, hogy milyen irányból fog jönni.
Nagyon sok tudós és szakértő, így mi is arra számítottunk, hogy a válság a klímaváltozás miatt fog kipattanni.
Például amiatt, hogy a globális felmelegedés hatására rohamtempóban emelkedik a tengerek szintje.
Emiatt már több ország is arra kényszerült, hogy áthelyezze fővárosát.
Mint kiderült, azok jártak közelebb a valósághoz, akik a világ egészségi állapota miatt, a cukorbetegség, az elhízás, és az érrendszeri megbetegedések miatt kongatták a vészharangot.
Ezekről a problémákról eddig is sokat beszéltünk, még sincs elég motivációnk rá, hogy valamilyen változást indítsunk el – nem kis részben a nagy energetikai-, hadi-, gyógyszer-, élelmiszeripari óriások miatt, akiknek a viselkedése olyan, akár egy hatalmas gőzmozdony, ami ha lendületbe jön, képtelen megállni.
Ez a lendület jelenti az alapvető problémát a gazdaságban, ami folyamatosan arra törekszik, hogy több és több profitot érjen el.
Ha az egyik évben sikerült 100 milliárd forint bevételhez jutnod, a következőben megpróbálsz 125 milliárdot elérni.
Ha pedig ez is megvan, nincs megállás, amíg el nem éred a 200 milliárdot – sok cégvezető nyaka körül szorul a hurok emiatt.
Ez különösen igaz a tőzsdei cégekre, hiszen ezek fő feladata, hogy a részvényesek elégedettek legyenek, a részvények értéke folyamatosan növekedjen.
De probléma a fogyasztók látszólagos gazdagodása is, a jólétet ugyanis gyakran alacsony kamatú hitelekkel fűtötték.
Jó példa erre az egykori keleti blokk, aminek a megnyitása olyan volt, mintha a vákuum helyére egyszer csak betört volna a levegő – a nyugat pedig hatalmasat kaszált ezen.
Ahogyan a mi régiónkban is megjelent a középosztály, egyre nagyobb igény mutatkozott új autóra, új tévére, elektronikai kütyükre, ez pedig tovább pörgette a termelést.
A lengyelek, magyarok, vagy az utóbbi évtizedben a kínaiak körében megjelent az az igény, hogy ezekkel a fogyasztási eszközökkel fejezzék ki társadalmi helyzetüket, jólétüket.
Azonban ez a folyamatos növekedésre törekvő rendszer mostanra elérte az üvegplafont, amelyről visszapattant.
A koronavírus egyfajta repedés ezen a rendszeren….
A probléma a fogyasztók látszólagos gazdagodása is, a jólétet ugyanis gyakran alacsony kamatú hitelekkel fűtötték.
