Ugyanaz ismétlődik meg, mint a spanyolnátha idején: bizarr hasonlóságok, avagy nincsenek véletlenek?!
Az emberi történelem rendszerszinten ismétli önmagát?
Annak idején 20-50 millió ember halálát okozta a spanyolnátha, mely 1918-ban ért el a csúcsára sok virológus véleménye szerint.
Jelenleg is úgy tartja valamennyi tudós, hogy az írott történelem talán második legpusztítóbb járványa volt, melyhez fogható talán csak az Európát megtizedelő pestisjárvány lehetett.
A 100 évvel ezelőtti mindennapok és a járvány lefolyása, a világ reakciója kísértetiesen hasonló volt a mostanihoz.
Olybá tűnik ugyanis, mintha a történelem rendszerszinten ismételné meg önmagát…
kezdetben jött a mérsékelt pánik, majd hamar elkezdtek terjedni a szkeptikus vélemények, még a médiában is.
„Nézetem szerint a spanyol betegség nem más, mint igen enyhe lefolyású influenza, amely két nap alatt minden utóhatás nélkül elmúlik”
– nyilatkozta 1918. július 5-én a tbc-s magyar katonák megmentőjeként is ismert dr. Bálint Rezső a Friss Újságnak.
Aztán tudjuk azóta, mekkorát tévedett…
Az 1918 februárjától 1920 áprilisáig négy hullámban tomboló spanyolnátha-járvány a világ lakosságának harmadát, 500 millió embert fertőzött meg és becslések szerint 20–50 millió ember halálát okozta.
Csak Európában kétmillió áldozatot követelt, akiknek jelentős része a fiatal felnőttek közül került ki.
Eredetileg ráadásul a spanyolnátha első, tavaszi hulláma nagyon enyhe volt, nem okozott mérhető többlet halálozást.
Akárcsak a koronavírus 2020 tavaszán…
A koronavírushoz hasonlóan főleg az idősek, gyenge immunrendszerűek és krónikus betegek körében “aratott” a halál.
A spanyolnáthás fertőzöttek halálát a vírus miatt kialakult bakteriális tüdőgyulladás okozta, sok esetben mindössze néhány nap alatt.
A spanyolnátha ezután még két hullámban támadt: 1919-ben és 1920-ban.
Akárcsak a koronavíursál, hiszen ez is sokszor a tüdő “összeomlásához” vezethet.
ráadásul több hullámban fogjuk még átvészelni, kettő már eddig lement, egy harmadikról és egy negyedikről is beszélnek már a tudósok attól függően, hogy mennyire lesz nagy az átoltottság.
A vírustörzset nézve a spanyolnáthának és az új típusú koronavírusnak sok köze nincs egymáshoz, a járvány elleni védekezésben mégis sok hasonlóságot találunk.
Országok és városok kerültek karanténba, bezártak az iskolák és az üzletek, a szórakozóhelyek, valamint a maszkviselést is kötelezővé tették.
És csakúgy, mint ma, akkor is sokan tiltakoztak az intézkedések miatt: az Egyesült Államokban még „maszkellenes liga” is alakult.
A maszkokat szájkosárnak, porfogónak csúfolták, mások lyukat vágtak rá, hogy nyugodtan cigarettázhassanak, a rablók pedig kihasználták az alkalmat, és a bankrablásoknál is egyre elterjedtebb lett.
Pedig a tiltakozások ellenére ma már biztosan kimondhatjuk, hogy a szigorú intézkedéseknek a 20. század elején is megvolt az eredménye.
Az adatok és az elemzés szerint azok a városok, amelyek hamar szigorú megelőző és izolációs intézkedéseket vezettek be, a megbetegedettek számát és a halálozási arányt is leszorították.
Forrás: hvg.hu
