Vénusz projekt: egy pénz nélküli társadalom alapjait fektették le

““Mert minden rossznak gyökere a pénz…” Egy átfogó kutatás és egy megdöbbentő társadalmi kísérlet keretében vázolták fel, milyen lenne a világ nélküle. DÖBBENET, bármikor át lehetne erre állni! Avagy mi történne, ha minden ingyen lenne?

Jacque Fresco, a Vénusz Projekt alapítója úgy vélte, hogy a világ olyan technológiai szintet ért el, amely lehetővé teszi számunkra, hogy teljesen önfenntartó közösségeket építsünk az egész világon, amelyek optimális kialakításuk mellett nemcsak elképzelhetetlenül magas szintű bőséget biztosítanak minden lakos számára, de a közösségben a közös cél sokkal nagyobb értelmet nyer.

“Az erőforrás-alapú gazdaságban minden áru és szolgáltatás valamennyi ember számára elérhető, anélkül, hogy pénzváltásra, hitelre, barterre vagy bármilyen más eszközre lenne szükség.

Ennek elérése érdekében az összes erőforrást a Föld minden lakójának közös örökségévé kell nyilvánítani.

A legújabb tudományos és technológiai csodákkal felszerelve az emberiség rendkívül magas termelékenységi szintet érhet el, és rengeteg erőforrást hozhat létre.”

A profit motivációja nélkül az egyének a közösségen belül természetes módon fordítják energiájukat az infrastruktúra hatékony karbantartására, a problémamegoldás és az innováció irányába a kollektív jólét érdekében, mivel a közösség boldogságát és jólétét természetesen azonosítják a saját boldogságukkal és jólétükkel.

Mivel a pénz nem más, mint a csere eszköze, a pénzt elavulttá teszi a csere vagy a kereskedelem megszüntetése.

Ez az oka annak, hogy egy erőforrás-alapú gazdaságban minden erőforrást valamennyi földlakó közös örökségének nyilvánítanak.

Colin Turner egy előadásában megkérdőjelezi azt az elképzelést, miszerint a kereskedelem az egyetlen szervezeti modell a bolygó életében, és felvázolja azokat a módszereket, amelyekben a kereskedelem valójában ellentétben áll az emberi bőséggel és jóléttel:

“Mindannyian többé-kevésbé elfogadjuk a kereskedelmet, mint a társadalom működésének tényleges módját, annyira, hogy azt valamiféle egyetemes törvénynek tekintjük.

Meglepő lehet azonban, hogyha tudjuk, hogy a kereskedelem csak lényegében az utóbbi időkben létezett, és hogy modern emberiségünk idejének 90%-ában valójában nem folytattunk kereskedelmet, mivel nincsenek régészeti nyomai a kereskedelemnek.

ilágban körülbelül 3 milliárd ember él napi 2,5 dollárból vagy annál kevesebből – sokan közülük sokkal kevesebből.

Nyilvánvaló, hogy éhezés sújtja őket vagy gyógyítható betegségekben halnak meg, tehát úgy értem, fel kell tennünk magunknak a kérdést, vajon a kereskedelem valóban működik-e ezen emberek számára? Nyilvánvaló, hogy nem.”

Colin Turner a Szabad Világ Charta alapítója, amelynek jelenleg közel 60 ezer aláírója van 215 különböző országból.

A charta olyan alapelveket fektet le, amelyek valóban formalizálják azt a gondolatot, hogy minden embernek joga van a Föld erőforrásainak egyenlő részéhez,

de felvázolja azokat a természetes felelősségeket és gyakorlatokat is, amelyeket mindenki vállalna az optimális és harmonikus együttélés érdekében egy pénzmentes közösségben és világban.

Íme a tíz alapelv:

• Az emberiség legfontosabb ügye az összes élő faj és a bioszféra együttes közjava.
• Az élet minden formája értékes, és szabadon virágozhat az együttes közjóban.
• A Föld természeti erőforrásai minden lakójának születési joga, és szabadon megoszthatják az együttes közjót.
• Minden ember az emberiség világméretű közösségének egyenlő része, és a Föld szabad polgára.
• Közösségünk az együttműködés szellemén és a természet megértésén alapszik, amelyet az alapoktatás nyújt.
• Közösségünk minden tagja számára biztosítja az egészséges, teljes és fenntartható élethez tartozó szükségleteket, szabadon és kötelezettség nélkül.
• Közösségünk tiszteletben tartja a természet és erőforrásainak korlátait, minimális fogyasztás és hulladék mellett.
• Közösségünk megoldásait és előrehaladását elsősorban a logika és a rendelkezésre álló legjobb tudás alkalmazásával éri el.
• Közösségünk elismeri az odafigyelés és az együttérzés kötelezettségét azon tagok iránt, akik nem képesek hozzájárulni.
• Közösségünk elismeri annak felelősségét, hogy biztosítsa a változatos és fenntartható bioszférát minden jövőbeli élet számára.

Ezek természetesen nem azok az elvek, amelyek alapján valóban meghatározható a pénzmentes társadalom és világ, ám egyértelműen megragadható annak a gondolkodásmódnak az általános lényege, amelyet fejlesztünk és meg kell valósítanunk az életünkben, ha át akarunk állni erre az új paradigmára.