Világszenzáció: Elveszett maja városra bukkantak a dzsungel mélyén
Döbbenetes dolgok tárultak a tudósok elé.
Világszenzáció: soha nem látott maja város bukkant elő a dzsungel mélyéről
Ősi maja város maradványaira bukkantak a mexikói Yucatán-félszigeten található dzsungelben
– írja a BBC.
Az egykori településen végzett ásatások közben talált agyagedényekből a szakértők arra következtetnek, hogy a várost Krisztus után 600 és 800 között lakhatták emberek.
A régészek számos épületet fedeztek fel a területen, köztük piramisszerű építményeket, amelyek magassága a 15 métert is meghaladja.
A maja civilizáció a Kolumbusz előtti Amerika legfejlettebb kultúrája volt.
Azon a területen fejlődött ki, amely ma Mexikó délkeleti részét, egész Guatemalát, Belizét, valamint Honduras és El Salvador nyugati részeit foglalja magába.
Az ősi város romjait egy 3000 négyzetkilométeres lakatlan területet vizsgáló terepmunka során találták meg, a régészek elmondása szerint a felfedezés még őket is meglepte.
Az ősi maja kultúra mai napig homályos foltjai
Még ezer évvel kultúrájuk virágzása és eltűnése után is foglalkoztatja a kutatókat, hogy pontosan miért is omolhatott össze a maja civilizáció, a Yucatán-félsziget híres, fejlett ősi közép-amerikai civilizációja.
A történészek eddig számtalan találgatásba, jobban és kevésbé alátámasztott feltevésekbe bocsátkoztak, mint például a földművelésből eredő erdőirtás
vagy a félelem a rosszindulatú szellemektől – most azonban az a verzió látszik leghitelesebbnek, amely a nagymértékű szárazságot okolja a maják pusztulásáért.
A szárazságnak valószínűleg a Trópusi Konvergencia Zónában (ITCZ, vagyis Belső-Trópusi Összeáramlási Zóna) beállt változás lehetett az oka: ez a zóna az a terület, ahol az északkeleti és a délkeleti passzátszelek találkoznak.
Az itt lezajló emelő hatású folyamatok felelősek a trópusi régiók csapadékmennyiségéért, miközben egyidejűleg kiszárítják a szubtrópusi területeket.
Nyáron ez a rendszer az, ami ellátja vízzel a Yucatán-félszigetet, télen pedig délebben fejti ki a hatását.
A kutatók azonban úgy gondolják, hogy a maja civilizáció összeomlása idején az egész zóna eltolódhatott, és elkerülhette a Yucatán-félsziget területét.
Már 1995-ben megjelent az az elmélet, hogy a maják fejlett civilizációja a nagymértékű szárazság miatt omlott össze.
A legfrissebb kutatásokból pedig most úgy tűnik, egyre több bizonyíték szól amellett, hogy valóban az esőzések hiánya játszhatta a legnagyobb szerepet a civilizációs katasztrófában.
