Kiderültek a részletek, borzalmas, ami történt vele.
Zsidró Tamás megélte a poklok poklát, amikor a koronavírustól szenvedett. Maga alá gyűrte a láz, minden lélegzetért küzdött, és biztosra vette, hogy gépre fogják kötni.
Mivel nagyon óvatos volt, úgy gondolja csak egy bevásárlás alkalmával kaphatta el a vírust. 10 napon át tartott a szenvedés.
Nem gondoltam, hogy ennyire borzalmas lesz, de azt kell mondjam, az ellenségemnek sem kívánok ilyen két hetet. Az első tíz nap komolyan mondom, maga a pokol volt. Látászavarral kezdődöttem.
Azon kaptam magam, hogy hiába nézem, nem látom rendesen a betűket, és éreztem, hogy valami bezavar az agyi központba is, mert egyszerűen nem áll össze a szó. Aztán jött a gyengeség, és az alvászavarok.
Reggel nyolc órának éltem meg az éjszaka kellős közepét, és elkezdődtek a lázálmok is – kezdte a Borsnak Zsidró.
– Éjjel három körül lehetett, amikor arra ébredtem, hogy nagyon nehezen kapok levegőt. Bevallom férfiasan, nagyon megijedtem, azt éreztem, hogy itt az ideje mentőt hívni. Magas lázam is volt, és teljesen eluralkodott rajtam a halálfélelem: kórházat vizionáltam, és lázálmomban már lélegeztetőgépen voltam.
Annak nagyon örül, hogy fiai nem kapták el tőle a betegséget.
Hálisten a fiaim azokban a napokban, amikor elkezdtem gyengülni, nem voltak nálam. Égi gondviselésnek érzem, hogy ez így alakult, s hogy megóvhattam őket attól, hogy elkapják tőlem a vírust.
Egy ideje párkapcsolatom sincs, úgyhogy abszolút „magányos harcosként” küzdöttem, de túl vagyok rajta. Sokszor felébredek pontban éjjel háromkor, de most már vissza tudok aludni, úgyhogy az alvászavar a múlté. Teljesen jól érzem magam, de még vár rám egy teljes kivizsgálás, mert tartok a szövődményektől.
Az orvosom javaslatára a sportos életre is csak fokozatosan térek vissza, mert nem tudni a hirtelen megerőltetés mit okozhat a tüdőnek, szívnek, úgyhogy fő az óvatosság.
Ha tanácsolhatok valamit, tényleg mindenkinek azt üzenem: ne vegye félvállról a betegséget és mindenképp oltass be magát – mondta a lapnak.
