30 ezer éves tökéletes állapotban konzerválódott őslény tartja lázban a világot és a tudósokat
A jégkorszaki elletek lehetnek a kulcsa a rég kihalt lények klónozásának?
Nemrég egy 30 ezer éves barlangi oroszlánkölyök teteme került elő az állandóan fagyott szibériai talajból.
A sokszor tudományos körökben csak permafrosztnak hívott rétegből az elmúlt évtizedekben több ízben kerültek már elő jó állapotban konzerválódott múmiák.
Korábban egy elefánt tetemére is rátaláltak a tudósok, melynek szöveteiben vér is folyt.
A vért a későbbiekben a tudomány pedig felhasználhatja ezeknek az állatoknak a klónozására is.
30.000 éve jégbe zárva
A nemrég megtalált oroszlán mellett egy fakas fejét is megtalálták, hasonlóan tökéletes állapotban. A leletek még lágy szöveteket is tartalmaznak.
A szinte tökéletes állapotban megmaradt oroszlánkölyköt és a farkas fejét egy japán és orosz kutatócsoport találta meg, és a felfedezést nemrég jelentették be Tokióban.
A szóban forgó tetemeket Jakutföldön, Szibéria északkeleti részén egy folyónál találták.
A kutatócsoport 2015-ben és 2017-ben is talált már hasonló leleteket a térségben.
Az izmok, az agy és a belső szervek mindkét leletnél jó állapotban vannak.
Ez pedig azonnal felvetette a tudományos berkekben az esetleges klónozás lehetőségét, és egy a jövőben létesítendő őslénypark ötletét is.
Valódi Jurassic park létesülhet
A Valódi Jurassic Park gondolata már a legendás blockbuster első része ótta vágyálma a világnak, nem is csoda.
Nem csak egy jelentős tudományos mérföldkő lehetne az emberiség történetében, hanem egy gigaüzlet is.
Egy ilyen park az egész világról vonzaná a turistákat, látogatókat.
Jelen állás szerint az az egyöntetű vélemény, hogy az a teória, miszerint valamilyen módon kinyerünk dinó-DNS-t, és reprodukáljuk azt a dinoszauruszt, nem működik”.
Ez persze nem azt jelenti, hogy csak csontok maradtak volna fenn a dinókból – már olyan szerves anyagokra is bukkantak a kutatók, mint a kollagénrostok, vagyis a csigolyák közti kötőszövetek.
Ezek, és a Jakutföldi leletek egyre nagyobb számú előkerülése azonban egyértelműen egy olyan jövőt vetít előre, amiben akár 10 éven belül eljöhet a világ, amikor egy ilyen Jurassic Park létrejöhet.
Egy élőlény klónozásához annak teljes genetikai információt tároló DNS-szekvenciájára van szükség.
A szibériai földrétegek mélyéről talán csak idő kérdése, hogy előkerüljön egy jó állapotban megőrződött dinoszaurusz lelet.
Ugyanakkor ez meglehetősen erősen puszta feltételezésekre alapul.
Szibériai őslénypark 10 éven belül?
Sokkal valószínűbb az, hogy a már most megtalált őslények lesznek újra életre kelthetők.
Ezeknek a genetikai állománya ugyanis teljes mértékben megőrződött, hiányok nélkül.
Így nem kell komplett szekvenciákat kipótolnunk más élőlények genetikai kódjával – mint ahogyan a Jurassic Park első része felveti.
A tudósok viszont abban reménykednek, hogy a mamutok és a barlangi oroszlánok olyan közeli rokonságban állnak mai is élő leszármazottaikkal, hogy azok génállománya képes lesz kitölteni az esetleges hézagokat.
Még ha tudományosan lehetséges is a több ezer éve élt állatfajok újraélesztése is, a projekt egy sor etikai kérdést is felvet.
Vajon milyen létjogosultsága van olyan fajoknak, melyek nem az emberi tevékenység, hanem a természetes evolúciós során találtattak gyengének…?
