10 magyar orvos, akik megváltották a tudományt: sokat köszönhet nekik a világ

Ők voltak azok, akik igazi úttörői voltak a tudománynak és az emberiség egészének is rengeteget adtak.

Akár a gyermekgyógyításban, akár az anatómiában vagy a betegségek és gyógyszerek felfedezésében is jelentős szerepet kapott néhány magyar orvos az elmúlt pár évszázad során, akikre méltán lehetünk büszkék.

Ők voltak azok, akik igazi úttörői voltak a tudománynak és az emberiség egészének is rengeteget adtak.

Nem túlzás azt mondani, hogyha ők nem lettek volna, ma sokkal szegényebb lenne a világ.

Szent-Györgyi Albert

Szent-Györgyi Albert a leghíresebb magyar Nobel-díjasok egyike. Egy anekdota szerint nem kedvelte a paprikát, ezért a vacsorára kapott salátáját meghagyta, és vizsgálni kezdte, így izolálta először a C-vitamint, később pedig a rutint. Kutatta a rák kialakulását is.

Selye János

Selye János, osztrák-magyar származású kanadai orvos endokrinológiával, belgyógyászattal is foglalkozott, végül a stressz kutatójaként lett világhírű, világelsőként írt róla orvosi kutatási területként a Nature című tudományos folyóiratban.

Balassa János

Balassa János magyar sebész Európában az elsők között alkalmazott érzéstelenítést, dietil-éterrel.

Fontos kutatásokat tett a hasi sérvek és a gégetükrözés területén, de a tuberkulotikus csont- és ízületi betegségek kezeléséhez, a sebészeti beavatkozások során alkalmazott hűtéshez is hozzájárult munkássága az 1800-as években.

Goldberger József

Goldberger József legfontosabb tevékenységeinek egyike az Egyesült Államokban a pellagra bőrbetegség vizsgálata volt, melynek során rájött, hogy hátterében a táplálkozás és a B6-vitamin hiánya áll.

Ezenkívül a sárgalázat, a dengue-lázat, a tífuszt, a kanyarót és egy parazitabetegséget, a Schamberg-féle betegséget is sikerrel kutatta.

Kerpel-Fronius Ödön

Kerpel-Fronius Ödön a gyermekgyógyászat világszinten kiemelkedő orvosa volt, vizsgálta a gyermeki szervezet folyadékháztartásában fellépő élettani zavarokat, amellyel hozzájárult a csecsemőkori sorvadás gyógyításához.

Korányi Frigyes

Korányi Frigyes magyar belgyógyásznak köszönhető a tuberkulózis, vagyis a tbc elleni aktív harc.

Részt vett a tüdővizsgálói rendelőhálózat, vagyis a tüdőszűrő állomások kiépítésében is, és saját tervei alapján, általa gyűjtött adományokból épült meg az Erzsébet királyné Tüdőszanatórium, mely ma már az ő nevét viseli.

Heim Pál

Heim Pál magyar gyermekgyógyász számos gyermekbetegségben fontos kutatásokat végzett, például a csecsemőkori táplálkozás zavarai és a fehérvérsejtek kapcsán.

Egy tanulmányában a hasmenéses, sorvadt csecsemő anyagcseréjének összeomlását a víz és konyhasó arányának felborulásához kötötte, amivel megelőzte korát. Kezdeményezésére indult el a gyermekápolónői iskola, a Heim-nővérek képzése.

Antalóczy Zoltán

A 2019-ben elhunyt Antalóczy Zoltán szívgyógyász orvosként lett nemzetközi hírű, vezetésével hozták létre a Triaxicardiometer nevű analóg komputert, amely alkalmas volt a szív térbeli elemzésére, ami az EKG alapja.

Ez volt az ország első alkalmazott célszámítógépe a szívgyógyászatban.

Semmelweis Ignác

Semmelweis Ignác az anyák megmentőjeként lett ismert az orvoslásban, miután felfedezte a gyermekágyi láz okát, és a fertőzés megelőzésére klórmész oldatos kézmosást írt elő a szülészek számára. A szepszis megelőzésében is hasznos lépéseket tett ezzel.

Szentágothai János

Szentágothai János magyar anatómus, egykori MTA-elnök új technikát dolgozott ki a degeneráció kutatásában, meghonosította az elektronmikroszkópos agykutatást, szaktekintéllyé vált a neuroanatómiában.

Fellépett az áltudományokkal szemben, és Az ember anatómiájának atlasza című könyv társírója és rajzolója volt.