10 megdöbbentő tény az aggyal kapcsolatban: óriási csoda fészkel a fejedben!
Nem is gondolnád, hogy a biológia talán egyik legösszetettebb szuperszámítógépének ad otthont a koponyád.
Az emberi agy valószínűleg a legkomplexebb számítógéppel is felvehetné a versenyt, és több emberöltőnyi időre is elegendő munkát ad a fáradhatatlan kutatóknak, akik egyre több új információval látnak el minket.
Nem is gondolunk bele, hogy egy olyan erő birtokában agyunk, amit aligha fog tudni bármi felülmúlni a jövőben.
Lehetnek ugyanis szuperintelligenciáink, számítógépeink, ezer millió számítást egyetlen ezredmásodperc alatt elvégző kvantumszerkezeteink, de a józan eszünket és annak bölcsességét sosem fogják tudni pótolni.
Észveszejtő érdekességek jönnek!
1. Az agy egy igazi szuperszámítógép és a legnagyobb kapacitású memória!
Az agyban több, mint száz-milliárd idegsejt van. Ezek másodpercenként százezer-milliárd adatot dolgoznak fel. A memória kapacitása pedig 2,5 millió giga byte.
Ez minden eddig alkotott adattárolót lepipál. Vagyis több terrás winchesterek ide, memóriakártyák, okoskütyük oda, az emberi aggyal semmi sem veszi fel a versenyt.
2. Az agyunk képes regenerálódni, újratermelni az idegsejteket!
Bizonyos esetekben a neuronok, korlátozott számban képesek a regenerálódásra, mint az agyban lévő többi sejt is.
Korábban azt gondolta még a tudomány, hogy az agy nem termel magában új sejteket, de aztán 100 év feletti öregeknél figyeltek meg ellenkező folyamatokat, akiknek az elméjében új idegsejtek jöttek létre.
Vagyis az agyról azóta kiderült, hogy újra tudja generálni magát. Megvan benne az a képesség, hogy “kipótolja” magát. A szakértők szerint ezt a képességet jobban megértve a jövőben új agyat is növeszthetünk majd súlyos sérülések után.
3. Valóságos erőmű
A modern agy egy energiavámpír. Bár a szerv csak súlyunk 2 százalékát teszi ki, a vér oxigéntartalmának 20 százalékát, és glükóztartalmának 25 százalékát emészti fel.
A barázdák okossá tesznek Mi teszi intelligenssé az embert? Lehetséges, hogy az agyunkon található barázdák. Az agykéreg körülbelül 100 milliárd idegsejtnek, azaz neuronnak ad otthont. Agyunk barázdált jellege lehetővé teszi, hogy több információt tároljon, és több feladatot hajtson végre, mint az állatok egyszerűbb agya.
4. Agyunk egyre kisebb
Az 5000 évvel ezelőtt élt emberek agy még a miénknél is nagyobb volt. „Az emberi agy az utóbbi évezredekben 150 köbcentimétert zsugorodott.
Ez közel 10 százalékos csökkenést jelent” – nyilatkozta John Hawks paleoantropológus. A tudósok nem tudják, miért csökken agyunk térfogata, de valószínű, hogy szervezetünk csak alkalmazkodik a civilizációs jellegzetességekhez és ezért zsugorodik. Mivel agyunk méretének nincs köze az intelligenciához, így nincs bizonyíték arra, hogy az ősember okosabb lett volna, mint a mai ember.
5. Az agyszerkezet folyamatosan változik a tanulás hatására
Amikor valami újat tanulunk, megváltozik az agy szerkezete. Ezt egy kutatás is alátámasztotta nemrég. Az agy mindig újrarendezi önmagát, szelektálja és tárolja az emlékeket, az új információkat.
Nem véletlen, hogy egyes kutatások szerint akár 40 éves korunkig is folyamatosan fejlődhet az agyunk, és az agykapacitásunk.
Érdekes tény, hogy a legtöbb agysejttel az újszülöttek rendelkeznek, többel, mint bármikor később az életük során.
6. Az agy nagy része zsír!
Hihetetlenül hangzik, de igaz: kutatások alapján ma már kijelenthető, hogy az agyunk 60%-a zsír, a többi pedig idegsejtek, erek és neuronok hálózata.
Az állaga pedig szintén meglepően érdekes: a kutatók leginkább a tofuhoz hasonlítják. Vagyis puha, ruganyós, és nedves. Az agyszövetek eme különleges felépítése miatt pedig az agyban nincsenek fájdalomérző receptorok, vagyis az agyunk soha nem tud fájni.
7. Fél aggyal is lehet teljes életet élni
A fél agyunkat eltávolíthatnák műtéttel anélkül, hogy az befolyásolná a személyiségünket vagy éppen a memóriánkat.
Gyakorlatilag teljesen életet lehet így élni, és volt is már rá példa a történelem során. Néhány éve egy fiatal srácot lőttek le, a fél agyát el kellett távolítani, és mindenki azt gondolta, hogy mentálisan visszamaradott lesz.
Aztán rácáfolt az orvosokra is, és újra megtanult elölről mindent, majd lediplomázott, elvégezte az egyetemet!
8. Idegi csőként jön létre
Az agy kialakulása már a terhesség legelején megkezdődik. Három héttel a fogantatás után az idegi lemeznek nevezett embrionális sejtek összeolvadnak és egy úgy nevezett idegi csövet alkotnak.
Ez lesz később a központi idegrendszer. Később kialakulnak a gliasejtek és a neuronok, majd megindul az agy barázdálódása.
9. Az agyunk 10%-áról szóló legenda csak szóbeszéd!
Többen is hallottuk már ilyen-olyan forrásokból, hogy az agyunknak csak a 10%-át vagyunk képesek kihasználni. Hát… Be kell jelentenünk, hogy ez tévedés! A legutóbbi kutatások mindegyike arra vetített fényt, hogy az ember az agyának több mint 90%-át használja, viszont nem minden területet aktivál egyazon időben.
Ha agyi sérülés éri az embert, valamilyen következmény csak visszamarad utána. Már ebből is nyilvánvaló, hogy ha az ember csak 10%-át használná a szervének, akkor egykönnyen megúszná a baleseteket.
A tudósok által megörökített képekből kiderül, bizonyos aktivitások során, több területét is megmozgatjuk az agyunknak, ezáltal 90%-át is kihasználva a szervnek. Sőt, egyes esetekben akár 99%-ban is aktiválhatjuk az agyunkat.
10. SOHA nem fárad el, nem kapcsol ki
Az agyunk valójában SOHA nem tud elfáradni, ezt kutatások igazolták. Amikor valaki mégis szellemileg lestrapáltnak érzi magát, az teljesen más tényezők miatt következik be, például hogy éhes lett, és az éhség elvonja a figyelmét, vagy az agy nem jut elég oxigénhez és vérellátáshoz.
Ez pedig szintén az éhséggel és a megfelelő tápanyagbevitellel függ össze. Vagyis a szakértők szerint ha az agyunkat ellátjuk a működéséhez szükséges “üzemanyaggal”, akkor nem tud elfáradni.
Hisz ne feledjük, mikor alszunk, az agyunk akkor is dolgozik és működteti a testünket.
+1 Nincs különbség a valóság és a fantázia között
Agyunk számára a valóság és a képzelet között gyakorlatilag nincs is különbség. Ez sokmindent megmagyaráz az életünkkel kapcsolatban.
Éppen ezért képes a boldogság mindent rózsaszínre színezni, s testünk ezért reagál jól bizonyos esetekben a placebóra.
