10 megdöbbentő titok Egyiptom piramisairól – Tudtok olyan titkokról, amik itt nem lettek megemlítve?
Ma legalább 130 piramis létezéséről tudnak hivatalosan, de sokkal több lehet máig feltáratlan. A készítésük módja pedig még ma is heves viták tárgya a régészek között…
A felépült kőtömböket valamivel muszáj volt díszíteni, mivel önmagukban nem nyújtottak túlságosan szemet gyönyörködtető látványt. Erre a célra fehér mészkövet használtak, ami az ókor óta eltelt x évszázadot nem feltétlenül élte túl.
A piramisokat szabad emberek építették, nem rabszolgák. (Rabszolgák csak a házakban voltak, és gyerekekkel foglalkoztak elsősorban) Azt viszont mai napig nem tudjuk, hogy ezért járt-e fizetség, valószínű, hogy az embereket kötelezően befogták egy bizonyos időre, amit az építéssel kellett tölteniük.
A Gíza mellett fekvő három nagy piramis közül a legnagyobb, Kheopsz piramisa, ami az ókor hét csodája közül a legidősebb, ennek ellenére csak ez maradt fent mind a mai napig.
Kheopsz fáraó piramisa a méreteivel sem szerénykedhet, ugyanis nagyjából 2,3 millió kőtömb összessége alkotja, és 6 millió tonnát nyom. A fennmaradt írásos források alapján tudhatjuk azt, hogy 20 éven át épült a piramis, ami azt jelenti, hogy a munkásoknak napi szinten legalább 800 tonnányi kőtömböt kellett a piramishoz vinniük.
Ugyanebben a piramisban található egy kamra (a Király kamrája, egészen pontosan), ahol hatalmas, 25 és 80 tonna között mozgó gránittömbök találhatóak. És hogy ebben mi a különleges? Egy 800 km-re található apró városból, Asszuánból hordták ide ezeket a tömböket.
A Kheopsz-piramis egy másik bámulatos rekorddal is rendelkezik, amit 3800 évig tartott, ez pedig a világ legmagasabb épülete cím, amit a 146,5 méteres magasságával a lincolni katedrális 1311-es felavatásáig meg tudott őrizni.
A 20 évnyi munka lehet, hogy soknak tűnik, de az építmény nagyságát ismerve bizonyos szempontból nagyon kevés, ehhez a fáraóknak hatalmas embertömegeket kellett tudniuk megmozgatniuk, ami átlagosan nagyjából 14500, de bizonyos időszakokban 40000 munkást jelentett.
Ezt a sokaságot pedig valahogy etetni is kellett, különböző kutatások alapján azt feltételezhetjük, hogy napi szinten 1800 kg-nyi hús került feldolgozásra (elsősorban kecske, bárány és marha).
A Kheopsz-piramis egy másik bámulatos rekorddal is rendelkezik, amit 3800 évig tartott, ez pedig a világ legmagasabb épülete cím, amit a 146,5 méteres magasságával a lincolni katedrális 1311-es felavatásáig meg tudott őrizni.
A 20 évnyi munka lehet, hogy soknak tűnik, de az építmény nagyságát ismerve bizonyos szempontból nagyon kevés, ehhez a fáraóknak hatalmas embertömegeket kellett tudniuk megmozgatniuk, ami átlagosan nagyjából 14500, de bizonyos időszakokban 40000 munkást jelentett.
Ezt a sokaságot pedig valahogy etetni is kellett, különböző kutatások alapján azt feltételezhetjük, hogy napi szinten 1800 kg-nyi hús került feldolgozásra (elsősorban kecske, bárány és marha).
Egyiptom nem hiába a piramisok hazája, a hivatalos adatok alapján 130 piramis létezéséről tudunk. Az első piramisok még a mezopotámiai lépcsős minta alapján épültek, de később, az Óbirodalomban elterjedtek a ma is ismert gúla alakúak.
A piramisépítéssel kapcsolatban sokszor felmerül az a kérdés, hogy az építők hogyan tudtak – esetenként több tonnás – kőtömböket mozgatni egyik helyről a másikra. Ezzel kapcsolatban több teória is napvilágot látott, korábban az volt az elfogadott elképzelés, hogy a felvizezett homokon könnyebben lehet mozgatni a kőtömböket, de az utóbbi időben többen gondolják azt, hogy komoly faszerkezetekkel mozgatták őket egyik helyről a másikra.
Ti tudtok olyan titkokról, amik itt nem lettek megemlítve?
