Tudomány

1200 éve nem látott hőhullám és szárazság: Európa NÉGYSZER gyorsabban forrósodik mint más kontinensek

Katasztrofális eseményláncolat indult be -figyelmeztetnek a tudósok.

Nyugat-Európa a hőhullámok gócpontja, ahol az elmúlt 42 év alatt az extrém magas hőmérsékletű események száma három-négyszer gyorsabban emelkedett, mint más északi szélességi köröknél

− derül ki a Potsdami Klímahatáskutató Intézet kutatóinak a Nature Communications -ben megjelent cikkéből.

Hirdetés

Az időjárást változásait most először hozták összefüggésbe az északi féltekén a sugáráramlás (Jet Stream) kettéválásával, ami egyre gyakoribbá vált

− közölte a Bloomberg hírügynökség.

A kutatók megállapították, hogy a sugáráramlás hasadásai hosszabb ideig tartanak. Az úgynevezett „kettős áramlási álapotok” magyarázzák a Nyugat-Európában növekvő hőhullámok szinte mindegyikét, és az egész kontinens mintegy 30 százalékára jellemzőek.

A tudósok 42 éven át vizsgálták a júliusi és augusztusi napi éghajlati adatokat.

Kongatják a vészharangot Európa déli részé is: 1200 éve nem volt ekkora szárazság Spanyolországban és Portugáliában.

A tudósok azt találták, hogy a szélsőséges erejű Azori-szigeteki anticiklonok gyakorisága drámaian megemelkedett: 1850 előtt tíz télből egyszer, 1980 után négy télből egyszer fordult elő.

Ezek az extremitások a nedves időjárást észak felé tolják, az Egyesült Királyságot és Skandináviát teszik csapadékossá.

Az Azori-szigeteki anticiklonok gyakoribbá válása az emberi tevékenység szén-dioxid-kibocsátása okozta globális felmelegedés számlájára írható.

„Ennek komoly következményei vannak, mert a rendkívül nagy azori-szigeteki anticiklon szárazságot jelent az Ibériai-félszigeten és a Földközi-tengeren”

Hirdetés

– mondta Caroline Ummenhofer, az amerikai Woods Hole óceánkutató intézet munkatársa, a kutatócsoport tagja.

Az új tanulmány 1850-ig visszanyúló időjárási adatokat és Kr. u. 850-ig visszamenően számítógéppel reprodukált éghajlati jellemzőket elemzett.

Azt találták, hogy 1850, vagyis a jelentős emberi szén-dioxid-kibocsátás előtt átlagosan tízévente egyszer jelentkezett az extrém Azori-szigeteki anticiklus.

1850 és 1980 között hétévente, de 1980 után már négyévente fordult elő a jelenség.

Az adatok szerint a szélsőségesen nagy azori-szigeteki anticiklus a havi téli csapadékmennyiséget átlagosan egyharmadával csökkenti.

Mondd el a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

Kérjük kedveld partner oldalunkat, ezzel is támogatva az oldal további működését

Ezzel egyúttal támogatod munkánkat.