50 méteres titokzatos lyuk nyílt Szibériában: egy világkatasztrófa közelgő jele lehet!
A tudósok szerint minimum aggasztó ami zajlik, és ez csak a kezdet…
Ha csak egy példával lehetne illusztrálni a globális felmelegedést, az egész biztosan Szibéria példája lenne.
A világ leghidegebb pontján az idén nyáron 38 Celsius-fokot mértek, ami érthető módon rendkívül aggasztja a tudósokat.
És ha ez még mindig nem volna elég bizonyíték a klímaváltozásra, akkor tudunk mutatni egy újabbat is.
Egyértelműen zajlik ott valami.
Egy folyamat indult meg, mely világkatasztrófába torkollhat.
A veszély annyira nem elméleti, hogy a tudósok figyelmeztetnek: korábban már volt rá példa, hogy ugyanígy, Szibériából szabadult el a pokol, mely a Földön tömeges kihalást idézett elő a múltban.
Akkor még a légkört is belobbantotta, ez pedig a felszín alól a levegőbe jutó metánszivárgás okozta.
Most ismét aggasztó jeleket figyelnek meg a tudósok egy közel 50 méteres lyuk képében.
Előfutára lehet ugynais a következő nagy kihalást okozó katasztrófának is – állítják.
A jelek szerint hamarosan még több szaggatja majd szét a talajt. A tájról még júniusban készítettek légi felvételeket, amelyeken jól látszik, több “dudor” is van már a talajon.
A kráter, amely úgy néznek ki, mintha bombarobbanás okozta volna, valójában nem egy fentről, hanem egy lentről érkező erőbehatás miatt nyílt meg.
A talajban ugyanis rengeteg metán található, amit a fagy eddig képes volt a helyén tartani, ám most, hogy jó az idő és kiengedett a talaj, a mélyben lévő metán elkezdett kiszabadulni.
Márpedig ez duplán rossz hír, ugyanis 30-szor erősebb üvegház-hatású gáz, mint a szén-dioxid.
Éppen emiatt tudta belobbantani a légkört a távoli múltban, a élővilág több mint 90%-ának a kihalását előidézve.
A Jamal-félszigeten 2014-ben tűntek fel az első ilyen kráterek.
Azóta egyre több és egyre gyakoribb ez a jelenség.
A tudósok eddig több millió ilyen potenciális kitörési pontot találtak, ami egyértelműen a globális felmelegedés számlájára írható.
Ahogy az a tény is, hogy nemrég az emberiség történetében először az Északi-sark nettó szén-dioxid kibocsátó lett a felolvadó jégtakaró miatt.
