5000 éves vér fedte fel az emberiség megdöbbentő titkát az ősemberről, ezt még a tudósok sem teljesen értik
Ilyen hosszú idő után is találtak benne vörösvérsejt maradványokat, melyek egy nyitott könyvvé tették az egykor élt ősembert.
A Glasgow-i Egyetem kutatói arra a megállapításra jutottak, hogy Ötzi a dél-tiroli Schnals(olaszul: Senales)-völgyön keresztül érkezett a hegyvidékre, ahol megfagyott múmiáját végül megtalálták.
A múmiát 1991 szeptemberében fedezték fel jégbe fagyva egy gleccseren az Ötz-völgyi Alpokban az olasz-osztrák határon, 3210 méteres magasságban.
Az ősembert egy nyíl terítette le, amely eltalálta egy fő artériáját, s perceken belül elvérzett.
A testét a gleccser mumifikálta. A test körül a feltáráskor fagyott gombák és növények maradványait is megtalálták a tudósok.
A kutatás során sok ezernyi fennmaradt moha és májmoha maradványt azonosítottak a gyomrából és a ruházatából.
Legalább 75 növényfajt sikerült elkülöníteniük, s ezeknek mindössze 30 százaléka volt a helyszín jellemző növénye.
A többi 70 százalék nyomán vissza lehetett következtetni, hogy Ötzi honnan érkezett a mai dél-tiroli régióba.
“Az emberek többsége nem nagyon ismeri a briofitákat – a mohákat és a májmohákat.
Mi azonban nem kevesebb, mint 75 faját találtuk meg ezeknek a fontos nyomoknak, amikor Ötzi előkerült a jég alól”
– mutatott rá Jim Dickson, a Glasgow-i Egyetem Biodiverzitás Intézetének kutatója.
A növénymaradványokat az Ötzi testét körülvevő jégből, a ruházatából, a felszereléséből és tápcsatornájából azonosították.
Ezek a mohák fontos információkkal szolgáltak utolsó útjának meghatározásához – magyarázta a tudós.
A vizsgálatból kiderült, hogy az azonosított mohák közül számos ma is él a Schnals-völgyben (Schnalstal).
Egy briofita, a Flat Neckera, egy erdei faj nyomait a ruházatán és mikroszkopikus darabokban a beleiben is megtalálták.
A kutatók szerint a bizonyítékok arra utalnak, hogy a rézkori ősember délről észak felé haladt a Schnalstal felé.
Ötzi 157 centiméter magas volt, és mintegy 50 kilós lehetett.
Sötét, középhosszú hajat viselt, szeme barna volt és valószínűleg szakálla is volt.
Halálakor 45 éves lehetett, ami akkoriban elég magas kornak számított.
A gleccsermúmia a világ legrégebbi, teljesen épségben megmaradt emberi holtteste.
A Kr. e. 3. századtól 1750-ig viszonylag enyhe időjárás uralkodott a térségben.
A gleccserek időnként visszahúzódtak, így az emberek át tudtak kelni nyáron a magashegységek hágóin.
De mi van az 5000 éves ember vérével, amiből még ezen felül is megdöbbentő dolgokat tudhattak meg a tudósok?
Mivel Ötzi jól konzerválódott, ilyen hosszú idő után is találtak benne vörösvérsejt maradványokat.
Sőt, DNS szakaszokat is, amiket ha kipótolnak, vagy kirakós-szerűen összeillesztenek, akkor egy napon akár klónozni is tudni fogják a nem is túl távoli jövőben.
A vérének tanulmányozása során derült fény arra, hogy testében lévő vörösvérsejtek szinte tökéletesen épek maradtak a több ezer év ellenére is.
Ezek pedig részletgazdag információkat árultak el az akkori emberi fajról és magáról Ötziről is.
Sokak szerint az Ötzihez hasonló, rendkívül jó állapotban fennmaradt ősemberi maradványok azért fontosak, mert elképesztő és megrengető információkat tudhatunk meg a múltról.
Nem csak az emberi fejlődésről, hanem egyes vírusok, baktériumok evolúciójáról is.
Például nemrég egy másik, szintén több ezer éves múmiából már lehet következtetni a TBC egykori evolúciójára is, ami a betegségek elleni harcban is jelentős lehet.
Kiderült az is, hogy Ötzi különleges felépítésű emberi előd volt.
A bélrendszerének a tanulmányozása, valamint a több ezer éves vérmaradványok a teljes génkészletét tárta fel.
