6 sokkoló tény Amerika elhallgatott indián népirtásáról: ezt bezzeg nem adja le a NatGeo…
De ugyebár erről nem “illik” beszélni a mainstream médiában… Pedig 150 éven át az indiánoknak nem járt alanyi jogon még az amerikai állampolgárság sem, holott előbb ott voltak…
5 sokkoló tény arról az elhallgatott népirtásról, aminek az alapjain született meg Amerika, az “álmok országa”.
Az észak-amerikai őslakos indiánok nem hoztak létre hatalmas birodalmakat, mint a közép- és dél-amerikaiak, ugyanakkor a mai Kanada és az Egyesült Államok területén több száz indián törzs élt; elsősorban letelepedett, földművelő törzsek, illetve síksági indiánok, akikre a nomád életmód, az úgynevezett prérikultúra volt jellemző.
“Hálából” irtották ki az őslakosokat
Az első angol telepesek a 16. század végén jelentek meg a mai Virginia partjainál. Az idegen kontinensen töltött első nyomorúságos évek során a környező őslakos törzsek mentették meg őket az éhhaláltól.
„Hálából” 1616-ban az angol tengerészek járványt hurcoltak be, amely néhány év alatt a térségben élő mintegy 100 ezer indián 50-75 százalékát elpusztította.
Aranyért és gyapotért deportálták őket
Az indián földek elrablása új lendületet kapott, amikor az 1830-as években délnyugaton aranyat találtak, és kellett a föld a gombamód szaporodó (és fekete rabszolgák által művelt) gyapotültetvények számára is.
Andrew Jackson elnök parancsára ekkor egész népeket deportáltak a Mississippin túlra.
Államilag irányított népirtás
Az indiánügyek kezdetben a hadügyminiszter hatáskörébe tartoztak. Henry Knox, aki George Washington elnök kormányában töltötte be ezt a posztot, úgy vélte, hogy hosszú távon az indiánok kultúrájának megsemmisítése vezethet halászó-vadászó-gyűjtögető életmódjuk feladásához, a letelepedett farmer-életmód elsajátításához és az indián nép megmentéséhez.
Szerinte a telepesek folyamatos előrenyomulásával lehetőség nyílik az őslakosok beolvadására a többségi társadalomba, és így az indiánok is helyet kaphatnak az új amerikai nemzetben.
Vakcinákkal zajlott a hadjárat
1796-ban felfedeztek egy viszonylag hatékony himlőellenes vakcinát.
A fekete rabszolgák beoltását meg is kezdték, de az indiánoknak tudatosan nem adtak az életmentő gyógyszerből, mert úgy vélték, hogy számuk csökkenése a közérdekre nézve áldásos.
1799-ben a hadseregnek kiadott parancs szerint a katonáknak a telepesek számára minden, a körülmények által megengedett segítséget meg kellett adni.
Ez a gyakorlatban az indiánokkal szembeni, bármilyen önkényes fellépés engedélyezésével volt egyenlő.
Bár a törvény szerint az indiánok földjét csak a szövetségi kormányzat hozzájárulásával lehetett értékesíteni, az 1790-es években a georgiai helyi kormány hatalmas indián területeket adott el illegálisan a saját hasznára.
Rezervátumokat ígértek nekik, a pusztába telepítették ki őket
Azt ígérték nekik, hogy hazájukban, Montanában kapnak rezervátumot, több ezer kilométerrel délebbre, az oklahomai pusztságban telepítették le őket.
Az ide érkező 1000 északi csejenn közül egy év alatt százak haltak meg a szokatlan időjárás és a malária miatt.
A préri indiánokat legyőzték és rezervátumokba kényszerítették, amelyekből az Európából özönlő telepesek növekvő igényeinek megfelelően újabb és újabb területeket hasítottak ki.
A 19. század az USA-ban élő indiánok számára tragikus volt: létszámuk kevesebb, mint a felére csökkent, több millió négyzetkilométernyi földről elűzték és elszigetelt, kis rezervátumokba kényszerítették őket, kultúrájuk örökre eltűnni látszott.
Nem ismerték el őket sokáig amerikai állampolgárnak
Ez a legabszurdabb dolog. Gondoljatok csak bele. Telepesek jönnek, elfoglalják a hazádat, egy államot hoznak létre a helyén, majd azt mondják, hogy te nem nyerhetsz állampolgárságot, pedig sokkal régebben itt voltál mint ők.
A 14. alkotmánykiegészítés majdnem száz évvel később ezt felülírta és alaposan kibővítette, megadva például születési jogon az állampolgárságot mindenkinek, aki az Egyesült Államok területén született.
Kivéve a bennszülött indiánoknak.
Ezt konkrétan nem mondta ki ugyan az alkotmány, de az egyes bíróságok így értelmezték a szöveget.
A logika az volt, hogy a rezervátumokban élő indián törzsek nem fizetnek szövetségi adót, és korlátozottan ugyan, de saját kormányzás alatt, saját törvények szerint élnek, így az állampolgárság kérdésében külföldinek számítanak.
Ezt az értelmezést 1884-ben egy legfelsőbb bírósági döntés kőbe is véste: az indiánoknak nem jár születési jogon amerikai állampolgárság.
Így tehát előállt az a fura helyzet, hogy a fehér ember elvette az indiánok földjét, saját országot alapított rajta,
behurcolt oda egy csomó feketét, meg behívott a világ minden tájáról mindenféle nemzetiségűt, és mindenkinek megadta az állampolgárságot, kivéve azoknak, akik eredetileg ott voltak.
Így jutunk el 1924-ig, amikor az Indian Citizenship Act nevű törvény, közel 150 évvel az ország megszületése után végül megadta az állampolgárságot a saját őslakosainak – és ezzel a jogot arra, hogy például szavazzanak, útlevelet kapjanak, vagy besorozzák őket katonának.
