Tech-Kütyük

Élő betont fejlesztettek baktériumokból: az egész építőipart forradalmasíthatja

Az egész betongyártást is sokkal környezetbarátabbá teheti.

Némi homok és tápoldat hozzáadásával egyetlen építőelemből felszeletelgetés útján akár nyolc ugyanakkora téglát is elő lehet állítani.

Elérkezhet a fenntartható fejlődés ideje?

Hirdetés

Lehet, hogy ez lesz a jövő házainak legfőbb alapanyaga?

A Colorado-i Egyetem tudósai mikroorganizmusokból előállított építőelemekkel kívánják környezetbarátabbá tenni az ipar egyik legenergiaintenzívebb szektorát.

A Colorado-i Egyetemen Wil Srubar és munkatársai egy Synechococcus nevű baktériumot használtak fel különféle formájú építőelemek létrehozásához.

A csapat a mikroorganizmusokat egy folyékony keverékben zselatinnal, homokkal és tápanyagokkal egyesítette, majd pedig ezt a mixtúrát öntőformákba töltötte.

Hő és napfény hatására a baktériumok kalcium-karbonát-kristályokat alkottak a homokrészecskék körül.

Lehűlés után a zselatin gél állagúra szilárdította az elegyet.

Ezt követően a katyvasz megerősítése érdekében a kutatók a gélt víztelenítették.

A tudósok az élő anyagot hajlamosak a betonhoz hasonlítani, amely közismerten egy kavics, homok, cement és víz összeeresztése eredményeként keletkező anyag.

Mechanikai tulajdonságai miatt azonban inkább a téglák összetartásához használt habarccsal rokonítható az egyveleg, a téglák teherbírásával egyelőre még nem vetekszik.

Hirdetés

A baktérium alapú beton továbbfejlesztésében ugyanakkor óriási potenciál rejlik, mivel, ha a mikroorganizmusok dehidratálása nem 100 százalékos, ezek az élőlények tovább tenyésznek.

Ennek köszönhetően némi homok és tápoldat hozzáadásával egyetlen építőelemből felszeletelgetés útján akár nyolc ugyanakkora téglát is elő lehet állítani.

A feltalálók megfogalmazásában a megfelelő baktériumfaj alkalmazásával a lineáris gyártási megközelítésről így át lehet állni az exponenciális gyártási megközelítésre.

A folyamat ráadásul fotoszintézisre épül, vagyis a betongyártást – és úgy általában az építőipart – sokkal környezetbarátabbá teheti.

Forrás: Zamaróczy Ádám

Mondd el a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!