40 ezer intelligens faj van csak a mi galaxisunkban – állítják 422 fényéven belül lehetnek, matematikailag bizonyítható
A Drake-formula jelenti a kulcsot, a tudósok szerint évtizedekre sem vagyunk már attól, hogy rábukkanjunk más civilizációkra.
Csak úgy hemzseg tőlük a világegyetem.
Átlagosan 337500 évente alakul ki egy társadalom!
A tudomány jó ideje próbál ráakadni az idegen életformákra a kozmoszban.
Mióta az ember a csillagokat kémleli, azóta ábrándozik arról, hogy egy napon majd találkozhat “másokkal” is.
A Fermi-paradoxon arról szól, hogy valójában már rég rá kellett volna bukkannunk idegen életformákra, már csak a végtelen világűr korából adódóan, hiszen rengeteg idő állt rendelkezésre más civilizációknak is kialakulni.
A tudósok azt mondják, hogy a legóvatosabb becslések szerint is több millió idegen civilizáció lehet a világmindenségben, és csak a mi galaxisunkban több tízezer, számszerűsítve 40 ezer értelmes faj is.
Hogy miért nem találkoztunk velük, az pedig pontosan a távolságok miatt van.
Egy újabb tanulmány szerint, a Tejútrendszerben 40 milliárd sajátunkhoz hasonló bolygó lehet a lakhatósági zónában, ennek legalább a háromnegyede idősebb a Földnél.
Átlagban évente 3 ilyen születik. Galaxisunkban a csillagok nagyobb része egy 100 ezer fényév átmérőjű, 1000 fényév vastag „korongon“ belül helyezkedik el.
Erik Farkas posztja nyomán
Elképesztő részletességgel vezeti le a dolgokat, és elgondolkodtató is!
Visszatérve a korongra:
Most ezt a részt fogjuk vizsgálni.
Osszuk el a „korong“ térfogatát az itt lévő potenciális élethordozók számával, kb. 25 milliárddal és megkapjuk, hogy átlagosan milyen sűrűn fordulnak elő. Az jön ki, hogy 314 köbfényév nagyságú térben egy ilyen bolygó van.
Tehát átlagosan 4,2 fényév sugarú gömbön belül, vagy ha úgy tetszik 6,8 fényév alapélű kockában van egy Szuper-Föld.
Tőlünk 9 fényéven belül 10 bolygó, 20 fényéven belül 100 és így tovább:
42-1000; 91-10000; 196-100000; 422-egymillió! 1000-10 millió; 3162-100 millió; 10000*-egymilliárd
- Az utolsó három esetben gömb helyett 1000 fényév vastag korong sugarát adtam meg.
Tehát, a fenti becslés alapján:
- 40 ezer intelligens faj van csak a mi galaxisunkban
- átlagosan 337500 évente alakul ki egy társadalom
- 422 fényéven belül valószínűleg egy idegen civilizáció nyomaira bukkanhatunk, ami talán már kihalt, vagy épp csak most születik.
Íme, egy kis tippelős játék! Mindenki helyettesítse be, amit gondol!
Élet kialakulásának esélye egy zónában lévő bolygón: 1:10=0,1
Civilizáció születése egy élő bolygón: 1:100000=0,00001
Saját magát és egyéb katasztrófákat túlélő bölcs fajok: 1:100=0,01
A fenti értékek alapján intelligens civilizáció csak minden milliomodik bolygón jöhet létre.
A túlélő fajok valószínűsége a potenciális bolygók arányában: 1:100 millió=0,00000001
Ezzel azt feltételezzük, hogy 400-an vannak és átlagban 34 millió évente fejlődik ki egy bölcs faj. De ha egy a milliárdhoz az esély (0,000000001) akkor is 40-en vannak és 340 millió évente születik egy.
Mégegyszer megjegyzem, eddig csak a hozzánk hasonló életet vizsgáltuk a lakhatósági zónában lévő Szuper-Földeken. Itt adottak a körülmények, hogy a víz folyékony állapotban tartósan jelen legyen, de ennél nagyságrenddel több bolygó van és az élet is lehet teljesen eltérő.
A galaxisunk síkjában, tőlönk 3162 fényév sugarú körben 100 millió „életrevaló“ planéta van.
Ezek valamelyikén, ha kialakult egy túlélő faj, aki csak 150-szer gyorsabb szondát tudott építeni a Parker-űrszondánál (eddigi leggyorsabb ember alkotta eszköz, 195km/s), akkor heti 500 fürkészt útnak indítva, 320 ezer év alatt lazán feltérképezte a környéket és akár 100 másik fejletlenebb civilizációt is felfedezhetett.
Felesleges azon problémázni, hogy mivel megy a robot, hogy marad addig működőképes, hogy találja meg stb.
Ezek mind megoldhatóak a közeljövőben. Már most vannak olyan tervek, amivel a fénysebesség 1-10%-át elérhetik. Attól, hogy innen nem látszik egy csillag még nem bújhat el egy közeledő szonda elől, ahogy a bolygói sem.
A kvantum-összefonódással pedig akár valós élőképet is kaphatunk a távoli eszköztől, de ha mégsem, akkor pár ezer évet késik a kép.
A lényeg akkor is az, hogy már a mostani primitív technikánkkal is belátható időn belül megvalósítható, hogy fényévekre juttassunk egy robotot.
Egy dolgunk van csupán: életben maradni.
Előbb utóbb megtaláljuk amit keresünk.
Persze, ha nem vagyunk egoisták és nem feltételezzük, hogy az ember a legokosabb a galaxisban, akkor rájövünk, hogy már régen megelőztek minket. Napunk születésekor a csillagok nagyobb része már létezett és legalább 30 milliárd „Földönkívüli-Föld“.
Na de, hol van még a világegyetem?!
Erik Farkas posztja nyomán
