Trianon hamis indokai: avagy így tervezték el a “nemzetrontást” Nagy Magyarország ellen
Mindenképp bekövetkezett volna, mert bizonyos erőknek fájt ránk a foguk. Trianonra egyszerűen így is-úgyis találtak volna indokot nemzetünk ellenségei…
Nemzeti tragédiánk valódi okait azért nem látjuk meg, mert szemléletünket a belénk sulykolt hamis érvek határozzák meg.
Még legújabb történelmi műveink nagy része is a régi nótát szajkózza, miszerint Trianonért három tényező a felelős:
- Magyarország első világháborús szerepe
- a Magyar Tanácsköztársaság áldatlan működése
- a nem-magyar népeknek az általunk történt elnyomása.
Ezek az érvek sohasem állták meg a helyüket, amint az alábbiakból kiderül.
Ezek közül azonban egyik sem állja meg teljes mértékben a helyét. Sőt, sok helyen támadhatók.
Valójában egészen más történt, és Trianonra egyszerűen így is-úgyis találtak volna indokot nemzetünk ellenségei…
A világ közvéleménye az elfogult történészek felfogása alapján úgy tartja, hogy az első világháború Szarajevóra vezethető vissza.
Ma is mindenütt azt olvashatjuk, hogy a Monarchia mondvacsinált ürüggyel támadta meg Szerbiát és ezzel adott okot a háború kitörésére.
Ez persze valótlanság, amivel az igazi bűnösöket akarják leplezni, de sajnos ez a propaganda ugyancsak sikeres. Az igazság persze egészen más.
Ad 1) A háborúért az imperialista politika volt a felelős.
A nagyhatalmak egymástól akartak területeket elszerezni úgy a tágabb világban (vö. gyarmatok újrafelosztása), mint Európában (vö. ütközőzónák: Elzász, Savoya, Déltirol stb.). Egyedül a Monarchia nem volt gyarmatosító és nem kívánt mástól területet elrabolni. Hamis beállítások szerint a boszniai
események ennek az ellenkezőjét sejtetik, de a tények mást mutatnak.
Megjegyzendő, hogy a korabeli európai katonai elemzők már 1890 táján meg voltak győződve arról, hogy a nagy háborúnak mielőbb ki kell törnie, legkésőbb úgy 1917-ben…
Ad 2) Oroszország mindenáron ki akart jutni az Adriára.
Mivel az általa pátyolgatott Szerbia még nem rendelkezett tengerparttal, beígérte neki Nagyszerbiát, amely nemcsak a tengerig ért volna, hanem felölelte volna a mi Délvidékünket is, amit már a Kiegyezés előtt a szerbeknek ítéltek.
A cél érdekében magasrangú orosz katonatisztek képezték ki a szerb gerillákat, közöttük azt a „Feketekéz nevű” szervezetet is, amelynek tagja volt az osztrák trónörökös gyilkosa, Gavrilo Princip. Az oroszok voltak a felbujtók és a szerbek produkálták a gyilkost, tehát ez a két náció okozta a háborús válságot.
Felelősségüket mindmáig sikerült elkenniük és a világot megtéveszteniük, miáltal nem a valódi támadó, hanem visszás módon a megtámadott vált örökre bűnössé a világ szemében.
Ad 3) Senki sem gondolhatja komolyan, hogy egy lokális balkáni civakodás miatt estek egymásnak például a franciák és a németek.
A franciák revansra vágytak az 1870-es szégyenletes vereségükért. (Mellesleg azt a háborút ők kezdeményezték és nem a németek, mint sokan tévesen hiszik.) Jól jött nekik a balkáni eset, amely egyáltalán nem gyújtószikra, hanem csak átlátszó ürügy volt a háborút már régen eltervezők számára.
Ad 4) Magyar szempontból a dolog pikantériája, hogy a Szarajevóban meggyilkolt Ferenc Ferdinánd gyűlölte a magyarokat, miközben kedvelte a szlávokat és a románokat.
Ezért senki se állíthatja, hogy mi akartuk a halálát megbosszulni.
Az pedig mindenki számára ismeretes, hogy Tisza István körömszakadtáig harcolt Szerbia megfenyítése ellen.
