Avagy miért élt az ember régen több száz éven át…
A Bibliában egyértelműen számos utalás van arra, hogy az emberi élet más volt, mint jelenleg.
Nem csak minőségében, de hosszában is.
Hogy ez miért változott meg, arról viszont alig tudni valamit, és nagyon nagy a homály a múltban.
A Teremtés könyve alapján Noé 950 évig élt és 600 éves volt a vízözön idején.
Ez eléggé hihetetlenül hangzik, ha a mai emberek életkorát vesszük alapul. A magas életkort sokan azzal magyarázzák, hogy akkor máshogy számolták az éveket.
Egyesek szerint az évek akkor máshogy voltak számolva, mert 3 hónap jelentett egy évet, mások pedig úgy vélték, hogy az ókori Mezopotámiában holdhónapokat számoltak, így 75 nap volt egy év.
Azt azonban kevesen tudják, hogy a Biblia egyértelművé teszi, hogy Noéra egyik sem volt igaz.
Erre egyértelmű és pontos utalást találunk egyébként az özönvíz történetében pont.
Eszerint a vízözön után a bárka a 7. hónapban feneklett meg és a 10. hónapban váltak láthatóvá a hegyek csúcsai.
Vagyis egyértelmű, hogy Noé idején nem számolták máshogy az éveket, a hónapokat.
Valakik azonban a mainstream történelemtudósok nyomán ezt akarták a világgal elhitetni.
A végén ugyanis még fény derült volna arra, hogy az emberiség egyedei egykor akár 900 évig is elélhettek…
Ez pedig számos kérdést vetett volna fel a múltunkkal kapcsolatban.
Az Özönvíz történet azt is megemlíti, hogy Isten a vízözön után csökkentette le az emberek maximális élettartamát 120 évre.
A kulcsa az egésznek az emberiség túlélése és fejlődése lehetett.
Akkor jóval kevesebb ember élt a Földön, ellenben jóval hosszabb ideig éltek.
Ma ez épen fordítva van…
Az akkori emberek sokkal nagyobb életerővel rendelkeztek, mint ma rendelkezünk. Ha nem rendelkeztek volna nagyobb életerővel, mint a mai emberek, akkor az emberiség már régen kihalt volna…
Mózes könyve soha nem tartalmazott leírást arról, hogy egy csecsemő, fiatal ifjú, vagy gyermek természetes halált haljon.
Mindig valamilyen külső erő által haltak meg az emberek, olyanról sem írt soha, hogy valaki bénán született volna meg, vagy bármilyen testi vagy mentális rendellenességgel.
Ennek oka megint csak az, hogy az akkori emberiség még egy teljesen más civilizációt alkotott.
Fizikálisan és mentálisan is magasabb szinten voltunk.
A Biblia utal a hanyatlás idejére is, mely az Özönvíz után fokozatosan jelent meg az emberek között:
Krisztus első eljövetele alkalmával az emberiség már annyira elfajult és elkorcsosult volt, hogy elé vittek nemcsak öregeket, hanem ifjakat, gyermekeket is különféle betegségekkel.
A sumer királylista, amely i. e. 2100 körül ékírással készült, a hajdani királyokat özönvíz előttiekre és utániakra osztja.
Az első 30-35 nemzedék uralkodási idejét hihetetlen hosszúra (sok ezer évre) teszi, majd az özönvíz után a királyok uralkodási ideje lényegesen lerövidült.
A tudósok sokáig nem is hitték, hogy ezek a királyok valóban léteztek, míg az ásatások nem egyről közvetlen bizonyságot hoztak napvilágra: korabeli tárgyakat, köveket, táblákat, az ő nevükkel ellátva.
Bár az uralkodási idejüket nem tudjuk igazolni, de létezni nyilvánvalóan léteztek…
