Brutálisan elvékonyodott az ózonréteg az északi sark felett: ózonlyuk teheti tönkre a bolygót?
A kutatók korábban is azonosítottak kisebb elvékonyodásokat az Északi-sark felett, de ilyen jelentőset még nem.
A Déli-sarkvidék felett évtizedek óta megfigyelhető az ózonlyuk néhány hónapig.
Az, hogy szokatlan módon idén az északi féltekén is megjelent egy kisebb ózonlyuk, a különleges légköri jelenségeknek, például a sztratoszféra szélsőségesen hideg hőmérsékleteinek tudható be.
A kutatók korábban is azonosítottak kisebb elvékonyodásokat az Északi-sark felett, de ilyen jelentőset még nem.
Az ózonlyuk, melyet idén figyeltünk meg az Arktisz felett, kevesebb mint egymillió négyzetkilométeres kiterjedésű.
Ez a Déli-sarkvidék felett lévőhöz képest kicsi, mivel az 3-4 hónapon keresztül 20-25 millió négyzetkilométeres is lehet”
– mondta Diego Loyola, az Európai Űrügynökség (ESA) munkatársa.
A szakértők úgy vélik, hogy az ózonlyuk hamarosan bezárul.
Az ózonréteg egy természetes gázréteg, amely a Nap UV-sugárzásától védi a Földet.
Az ózonlyuk kialakulásának hátterében a tudósok szerint a sarkvidék felett lévő levegő különösen alacsony hőmérséklete és egy stabil sarkvidéki örvény áll.
Mínusz 78 Celsius-fokon úgynevezett sztratoszférikus felhők alakulnak ki, amelyek az emberi tevékenység következtében a környezetbe került fluorklór-szénhidrogének (FCKW) révén lebontják az ózont.
Az FCKW-k önmagukban kisebb mértékben okoznak elvékonyodást, a nagy hideg hatására viszont agresszívvé válnak.
Az FCKW-k előállítása régóta tiltott, az anyagok élettartama viszont 50-100 év, ezért az Északi-sarkvidéken még nem mutatkoznak a tilalom hatásának jelei.
A Déli-sark feletti ózonlyuk, amelynek 1985-ös felfedezése vezetett a montreali jegyzőkönyv elfogadásához, majd fokozatosan az FCKW-k betiltásához, lassan bezáródni látszik: 2019-ben az elmúlt 30 évben nem tapasztalt méretűre zsugorodott.
