Töredezni kezdett a Föld egyik nagylemeze, megtalálták a legnagyobb vulkánt a bolygón
Geológia történeti jelentőségű felfedezést tettek ami az egész emberiség jövőjére kihathat.
Egy új tanulmány alapján elkezdett széttöredezni az Indiai-óceán alatt húzódó nagylemez – írja a Live Science
A szakértők úgy vélik, a lemez a távoli jövőben két darabra fog válni.
Hogy ez pontosan mikor fog bekövetkezni, az még nem teljesen tiszta a tudósok előtt.
Egyelőre ez a távolodás nagyon kicsi, apránként történik, de a jövőben egyértelműen meg fogja határozni az emberiség életét.
A lemez széttöredezése ugyanis nem várt geológiai hatásokkal járhat, végső soron átformálódik a régió, de szélsőséges esetben akár földrengés sem lehetetlen.
Az Ausztrál–Indiai-Capricorn-lemez évente 1,7 millimétert hasad, tehát 1 millió év alatt 1,7 kilométert – igaz, a távolodás idővel gyorsulhat. Aurélie Coudurier-Curveur, a Párizsi Földfizikai Intézet munkatársa és a csapat tagja szerint egyelőre igen lassú folyamatról van szó.
A jelenség olyan lassú, és olyan mélyen zajlik, hogy a kutatók csak két erős földrengésnek köszönhetően ismerték fel.
A 2012 áprilisában, Indonézia közelében történt események nem szubdukciós zónánál alakultak ki, hanem egy kifejezetten ritka helyen: épp a lemezek közepe felett.
A szakértők további adatgyűjtés után megállapították, hogy valami különleges zajlik a Wharton-medence nevű régióban.
A csapat az egyik helyi törézszóna feltérképezése után megállapította, hogy a lemez szép lassan feldarabolódik.
Az adatok alapján a zóna 350 kilométeres, de feltételezhetően ennél is hosszabb lehet. A zóna mentén 62 különböző méretű medencét azonosítottak, melyek a lemezrészek távolodásának nyomai.
A kutatók szerint a folyamat 2,3 millió éve kezdődhetett, a lemezhatár pedig még kialakulóban van.
A friss eredmények alapján ennek ellenére megállapítható, hogy új határ jön létre a térségben.
A csapat szerint az elkövetkező 20 ezer évben nem valószínű, hogy újabb nagy földrengés rázza meg a régiót, a szétszakadás pedig több tízmillió évbe telik majd.
Eközben a világ legnagyobb vulkánját is felfedezést mások, ami egy szintén óriási geológiai hír a napokból.
A tűzhányó két csúcsa 952 kilométerre északnyugatra fekszik Honolulutól.
A Pūhāhonu tűzhányó azon vulkánlánc része, amely a Hawaii-szigetek és Oroszország keleti partjai között terül el.
A helyi tűzhányók jelentős része ma már inaktív, és a tenger alatt fekszik, igaz, Hawaiinál továbbra is akadnak a víz fölé magasodó csúcsok.
A Hawaii szigetén álló Mauna Loát sokáig tekintették a világ legnagyobb tűzhányójának: a tengerfenéken található lábától a csúcsáig 9170 méter magas. A szakértők most úgy vélik, hogy a Pūhāhonu ennél is nagyobb lehet.
Michael Garcia, a Manoai Hawaii Egyetem munkatársa és kollégái szonár és gravitációmérők segítségével tanulmányozták a Pūhāhonut.
A csapat arra jutott, hogy a vulkán mintegy 150 ezer köbkilométer kőzetet tartalmaz – nagyjából kétszer annyit, mint a Mauna Loa.
Ennek csupán 30 százaléka látható a tengerfenék felett, a maradék rendkívül mélyen van, és az évmilliók során nagyban hozzájárult a földkéreg süllyedéséhez.
A kutatók szerint a legújabb mérések azt sugallják, hogy a Pūhāhonu nagyobb bármelyik hawaii tűzhányónál, így a világ leghatalmasabb vulkánjának vélt Mauna Loánál is.
