Trump újra ledobná az atombombát: kísérleti atomrobbantásokkal ásná meg a Föld sírját
Mindemellett globális nemzetközi konfliktust és egy újabb, harmadik világháború előtti hidegháborút generálna.
Már ha megéljük, mert a tudósok szerint katasztrofális következményei lehetnek ennek az egész világon.
A hétvégén a Washington Post robbantotta a hírt, miszerint a Trump adminisztráció azt fontolgatja, hogy az Egyesült Államok közel három évtizednyi kihagyás után újra kísérleti atomrobbantásokat végezzen.
Az elnök stábja már régóta azzal vádolja Kínát és Oroszországot, hogy titokban földalatti atomrobbantásokat végeznek, megszegve az 1996-os egyezményt – amit az Egyesült Államok is aláírt, viszont hét másik országgal együtt máig nem ratifikált – azok felfüggesztéséről, ugyanakkor kézzelfogható bizonyítékot mostanáig nem mutattak be az elméletük alátámasztására.
A Trump adminisztráció célja az újjáindított kísérleti atomrobbantásokkal nem titkoltan egy új, háromoldalú atomszerződés megkötése lenne Oroszországgal és Kínával, és az addig elindított kísérletekkel próbálnának nyomást helyezni riválisaikra egy mindhárom ország számára elfogadható egyezmény aláírására.
Szakértők szerint az elmélet meglehetősen gyenge lábakon áll, ugyanis ellenkező hatása is lehet:
Előfordulhat, hogy a kínaiak és az oroszok is kísérleti atomrobbantások sokaságával válaszolnak, újraindítva a kilencvenes években leállított fegyverkezési versenyt, ráadásul az ország elveszítené azt a morális fölényét is, amit Észak-Korea atomrobbantási kísérleteinek nemzetközi elítélésekor használt.
És akkor még nem beszéltünk arról a hatalmas környezetszennyezési kockázatról, amit az újrainduló kísérletek jelentenének.
A Washington Postnak ugyanakkor az egyik név nélkül nyilatkozó résztvevő megerősítette, hogy a tesztek felélesztéséről szóló elnöki meeting nem zárult megegyezéssel, ugyanakkor a vita nyitva maradt, egy másik résztvevő azonban egyenesen azt mondta, hogy az ötletet elvetették.
A lap megkeresésére a Fehér Ház nem kommentálta az értesüléseket.
Az ezredfordulóig világszerte több mint kétezer kísérleti nukleáris robbantást hajtottak végre, és ennek a felét egyedül az Egyesült Államok hozta tető alá 1945 és 1992 között.
A több mint kétezer robbantás nagyjából negyede történt földön, vízen és levegőben, a többi pedig a föld alatt.
Az első kísérleti atomrobbantást az amerikaiak hajtották végre néhány héttel Hirosima lebombázása előtt (máig az USA az egyetlen ország, ami háborús helyzetben használta az atombombát), majd a sorhoz a Szovjetunió csatlakozott 1949-ben.
A kísérleti atomrobbantások fénykora azonban az ötvenes-, valamint a hatvanas évek eleje lett.
Akkoriban a tudósok és a hadsereg jobbára az atombombák pusztításának elsődleges hatásait vizsgálták, és nem igazán vették számításba az okozott hosszú távú károkat.
Ennek volt köszönhető, hogy mind az amerikaiak, mind az oroszok rugalmasan kezelték a lakosság és a saját katonáik veszélyeztetését, akik járulékos károkként szerepeltek csupán a képletben.
Az amerikaiaknál előfordult, hogy a saját katonáikat állították ki a nukleáris esőbe, mondván, hogy nem lesz semmi bajuk, hogy később aztán megvizsgálhassák a következményeket.
Arról pedig még nem is beszéltünk, hogy milyen környezeti károk fognak keletkezni…
Nem véletlenül mondják sokan, hogy a harmadik világháború után – ha lesz – a negyediket már kövekkel és botokkal fogják vívni…
