Az egyiptominál is régebbi piramisokat találtak az Alföldön – igaz lehet a piramisépítők “legendája”?
Kevesen tudják, de mi magyarok az egyiptomi civilizációt is megelőzhettük a piramisépítésben.
A konkrét bizonyítékok pedig ott hevernek az Alföldön.
Erről bezzeg alig beszél a média, noha egyre inkább elfogadott és tudományosan igazolt régészeti tényről van szó.
Az Alföldön már az elmúlt 50 évben is több tucatot találtak belőlük, sőt, sokat közülük te is ismerhetsz. Kunhalmoknak hívják őket, noha semmi közük a kunokhoz, és legalább 5500-5700 évesek.
Ezzel pedig valóban régebbiek a piramisoknál is, már ha alapul vesszük azt, hogy Egyiptom piramisainak korával kapcsolatban nem hazudnak a régészek, de ez már egy másik történet…
A struktúrákat eredetileg a jamnaja kultúra építette, és ugyanúgy épülnek fel, mint a valódi egyiptomi piramisok.
Van egy központi rész, ahol a sírkamra található, benne a halottnak felállított kamrával, egyfajta “szentéllyel”.
A legtöbb ilyet jó fél évezreddel az egyiptomi piramisok előtt építették, ugyanazon célból, és hasonlóan tömegeket megmozgató munkával, mint a fáraók nyughelyét.
A kunhalom kifejezést a szakirodalomban Horváth István régész használta először 1825-ben, mert néprajzi párhuzamok alapján arra következtetett, a betelepült kunok temetkezési helyeiről van szó.
Ez valójában azonban téves következtetése volt.
Maga a szó a török nyelvből származik, eredetileg kőhalmot, erődhalmot jelent, de mire orosz közvetítéssel elterjedt, már a földből készült sírhalmokat értjük alatta.
A legrégebbi, jelenleg ismert kurgánokat az Alföldön a már említett, gödörsíros hagyatékáról ismert kora rézkori jamnaja-kultúra tagjai emelték 5500-5300 évvel ezelőtt – míg az első egyiptomi piramist Kr.e. 2700-ban, vagyis bő 500 évvel később.
Érdemes elgondolkodni tehát azon, hogy a piramisok vajon mennyire egyiptomi találmányok valójában… Semennyire!
Nem tudjuk, pontosan miket helyeztek a központi sírkamrába, hiszen csak elvétve kerül elő edény, ékszer vagy fegyver a kurgánokból – feltételezhető, hogy a tárgyak többsége anyagánál fogva elenyészett.
Olyan ősi temetkezési helyek voltak, melyek hihetetlenül szentek voltak az építők számára.
Sőt, a Békésszentandrás határában álló Gödény-halom, a ma ismert legmagasabb kurgán még mindig 12 méterrel magasodik a táj fölé.
Mára ezekből nem sok maradt.
Egykor vagy 25 ezer földpiramis állhatott Magyarországon, a természetes erózió mellett sokat beszántottak, homokbányaként használtak, mára néhány ezer maradt belőlük.
