A vakság gyógyításán dolgozó Roska Botond Körber-díjat kapott, küszöbön a Nobel-díj!
Isten Áldja meg és kísérje rögös és kitartó útján! A világ legrangosabb pénzjutalommal járó elismerését kapta, a szakma szerint küszöbön a Nobel-díj!
Létezik egy ember, egy olyan magyar kutató, aki talán az életét tette fel arra, hogy másokat kigyógyítson a vakságból.
Eleinte ez tudományosan lehetetlennek tűnt, azonban erről senki sem szólt neki – vagyis nem fogadta el, hogy ez nem lehetséges.
Ma már ott tart, hogy sikeres eljárásai vannak kísérleti állatokon, és hamarosan a küszöbén van annak, hogy az emberek tömegét gyógyítsa ki a vakságból.
Korábban ő maga is azt nyilatkozta, hogy nincs gyógyíthatatlan vakság, valamennyi retinakárosodást orvosolni lehet az ő általa kifejlesztett eljárással.
A világ egyik legnagyobb, egymillió euró pénzjutalommal járó tudományos elismerésével, a Körber Európai Tudományos Díjjal tüntették ki hétfőn Hamburgban a Svájcban kutató magyar neurobiológust, a vakság gyógyításán dolgozó Roska Botondot.
A hamburgi székhelyű Körber Alapítvány díjával minden évben egyetlen európai tudóst tüntetnek ki az összes tudományterületről.
“Roska Botond kutatása reményt jelent olyan új kezelési módok kidolgozására, melyek visszaadhatják a vakok látását”
– fogalmazott Peter Tschentscher, Hamburg polgármestere a hétfői ünnepélyes díjátadón.
Az alapítvány indoklása szerint a magyar tudós forradalmi változást hozott a szemészetben, a világ egyik legnagyobb szaktekintélye a látás területén és a retina kutatásában.
A Bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet igazgatója, a Bázeli Egyetem Orvostudományi Karának professzora, a Friedrich Miescher Orvosi Kutatóintézet neurobiológiai kutatócsoportjának vezetője az MTI-nek júniusban elmondta: 20 éve kezdett el dolgozni a látás mechanizmusának megértésén.
Mint kifejtette, akkor még senki sem foglakozott ezzel a témával, ma már nagyon sok kutatás zajlik ezen a területen.
Kutatócsoportjával elsőként térképezték fel, hogy a látórendszer különféle sejtjei hogyan nyerik ki a környezetből a vizuális információt.
A tudós egyik fő kutatási területéről, a látás visszaállítását célzó génterápiás kísérletekről akkor elmondta, hogy olyan látásérzékelőt fejlesztettek ki, amely a sérült szemideghártya, a retina megfelelő sejtjeinek működésébe való beavatkozással képes eljuttatni a vizuális információt a betegek központi idegrendszerébe.
