10 magyar orvos, akik megváltották a tudományt: sokat köszönhet nekik a világ
Ők voltak azok, akik igazi úttörői voltak a tudománynak és az emberiség egészének is rengeteget adtak.
Akár a gyermekgyógyításban, akár az anatómiában vagy a betegségek és gyógyszerek felfedezésében is jelentős szerepet kapott néhány magyar orvos az elmúlt pár évszázad során, akikre méltán lehetünk büszkék.
Ők voltak azok, akik igazi úttörői voltak a tudománynak és az emberiség egészének is rengeteget adtak.
Nem túlzás azt mondani, hogyha ők nem lettek volna, ma sokkal szegényebb lenne a világ.
Szent-Györgyi Albert
Szent-Györgyi Albert a leghíresebb magyar Nobel-díjasok egyike. Egy anekdota szerint nem kedvelte a paprikát, ezért a vacsorára kapott salátáját meghagyta, és vizsgálni kezdte, így izolálta először a C-vitamint, később pedig a rutint. Kutatta a rák kialakulását is.
Selye János
Selye János, osztrák-magyar származású kanadai orvos endokrinológiával, belgyógyászattal is foglalkozott, végül a stressz kutatójaként lett világhírű, világelsőként írt róla orvosi kutatási területként a Nature című tudományos folyóiratban.
Balassa János
Balassa János magyar sebész Európában az elsők között alkalmazott érzéstelenítést, dietil-éterrel.
Fontos kutatásokat tett a hasi sérvek és a gégetükrözés területén, de a tuberkulotikus csont- és ízületi betegségek kezeléséhez, a sebészeti beavatkozások során alkalmazott hűtéshez is hozzájárult munkássága az 1800-as években.
Goldberger József
Goldberger József legfontosabb tevékenységeinek egyike az Egyesült Államokban a pellagra bőrbetegség vizsgálata volt, melynek során rájött, hogy hátterében a táplálkozás és a B6-vitamin hiánya áll.
Ezenkívül a sárgalázat, a dengue-lázat, a tífuszt, a kanyarót és egy parazitabetegséget, a Schamberg-féle betegséget is sikerrel kutatta.
Kerpel-Fronius Ödön
Kerpel-Fronius Ödön a gyermekgyógyászat világszinten kiemelkedő orvosa volt, vizsgálta a gyermeki szervezet folyadékháztartásában fellépő élettani zavarokat, amellyel hozzájárult a csecsemőkori sorvadás gyógyításához.
Korányi Frigyes
Korányi Frigyes magyar belgyógyásznak köszönhető a tuberkulózis, vagyis a tbc elleni aktív harc.
Részt vett a tüdővizsgálói rendelőhálózat, vagyis a tüdőszűrő állomások kiépítésében is, és saját tervei alapján, általa gyűjtött adományokból épült meg az Erzsébet királyné Tüdőszanatórium, mely ma már az ő nevét viseli.
Heim Pál
Heim Pál magyar gyermekgyógyász számos gyermekbetegségben fontos kutatásokat végzett, például a csecsemőkori táplálkozás zavarai és a fehérvérsejtek kapcsán.
Egy tanulmányában a hasmenéses, sorvadt csecsemő anyagcseréjének összeomlását a víz és konyhasó arányának felborulásához kötötte, amivel megelőzte korát. Kezdeményezésére indult el a gyermekápolónői iskola, a Heim-nővérek képzése.
Antalóczy Zoltán
A 2019-ben elhunyt Antalóczy Zoltán szívgyógyász orvosként lett nemzetközi hírű, vezetésével hozták létre a Triaxicardiometer nevű analóg komputert, amely alkalmas volt a szív térbeli elemzésére, ami az EKG alapja.
Ez volt az ország első alkalmazott célszámítógépe a szívgyógyászatban.
Semmelweis Ignác
Semmelweis Ignác az anyák megmentőjeként lett ismert az orvoslásban, miután felfedezte a gyermekágyi láz okát, és a fertőzés megelőzésére klórmész oldatos kézmosást írt elő a szülészek számára. A szepszis megelőzésében is hasznos lépéseket tett ezzel.
Szentágothai János
Szentágothai János magyar anatómus, egykori MTA-elnök új technikát dolgozott ki a degeneráció kutatásában, meghonosította az elektronmikroszkópos agykutatást, szaktekintéllyé vált a neuroanatómiában.
Fellépett az áltudományokkal szemben, és Az ember anatómiájának atlasza című könyv társírója és rajzolója volt.