Egymást zabálták fel az európai telepesek: éhező angolok egy amerikai gyarmaton – erről bezzeg nem beszélnek…
A virginiai Jamestown városának hátborzongató története nem nagyon van említve a történelemkönyvek lapjain…
Egy ideig puszta szóbeszédnek, pletykának tartották azokat az állításokat, hogy a virginiai Jamestown angol telepesei a 17. században az éhínség miatt kannibalizmust követtek el, hiába szerepeltek ezek írásos dokumentumokban is.
A teória néhány éve bizonyítást is nyert.
Mi vezethetett ehhez a mai ésszel nehezen felfogható cselekedethez?
Spanyolországot és Portugáliát követően lassan Anglia is megjelent az Újvilágban, azaz a mai Amerikai Egyesült Államok területén.
Első kísérleteik kudarca után az 1606-os év végén indultak el a londoni székhelyű Virginia Társaságnak nevezett részvénytársaság vállalkozói, hogy megvessék lábukat a földrészen.
Reménykedtek benne, hogy embereik arannyal megrakodva térnek majd vissza. Öt hónapos út után három hajóval kötöttek ki az általuk később Cape Henrynek nevezett területen.
Biztonságos letelepedési helyet keresve értek el a Chesapeake-öbölhöz, az ottani folyót I. Jakab angol király után nevezték el.
Találtak rajta egy szigetet, amit jól védhetőnek gondoltak, James Fort néven 1607. május 14-én itt alapították meg az első állandó angol települést az Újvilágban.
A biztonságnak ára volt: a terület mezőgazdasági művelést alig tett lehetővé, az ivóvíz hiánycikknek számított.
Az érkező gazdag kereskedők, nemesek pedig nem voltak hozzászokva az ilyen jellegű munkákhoz.
Az élelmiszerhiányt a malária és az aszályos időszak is nehezítette, valamint a környéken már jóval korábban letelepedett póheten indiánokkal való konfliktusok.
Egyes források szerint az őslakosok barátságosan közelítettek az angolokhoz, mások szerint érkezésük után nem sokkal rájuk támadtak. Valószínűleg az indiánok és a jövevények kapcsolata a kezdetektől vegyes volt, később kereskedhettek is egymással.
A kolónia egyik vezetője, John Smith kapitány, akit a jócskán idealizált Pokahontasz-elbeszélések, -feldolgozások főszereplőjeként ismerhetünk, sikeres tárgyalásokat folytatott a törzzsel.
Az ismert történet szerint a törzsfőnök lánya mentette meg az angol életét.
Minden intézkedés ellenére 1608 januárjára a jövevények kétharmada elhunyt, még mielőtt a londoni társaság újabb embereket és eszközöket küldött volna a térségbe, akik egyébként még több éhes szájat is jelentettek.
Miután John Smith visszatért Angliába, a helyzet még súlyosabb lett, George Percy vezetése alatt eljött az Ínséges időkként emlegetett korszak (1609-1610).
Az indiánok egyre fenyegetőbb veszélyt jelentettek, télre az éhezés pedig olyan méreteket öltött, hogy a telepesek mindent megettek, ami a kezük ügyébe került, például a bőrcipőiket is – ezt támasztják alá Percy beszámolói. 2013-ban régészek bukkantak az addig kevéssé hitt kannibalizmus nyomaira.
James Fort feltárása közben egy fiatal lány csontjait találták meg, akit Jane-nek neveztek el.
A koponyáján lévő vágások arra utalnak, hogy húst nyestek le róla az ilyesmihez egyébként nem értő, láthatóan hezitáló kezek. A bemetszések a lány halála után keletkeztek, akik elkövették őket, valószínűleg az arc húsa és izmai, a nyelv és az agy iránt érdeklődtek.
A sípcsontot megvizsgálva a kutatók arra jutottak, hogy a holttest 14 éves lehetett, a fogaiból pedig arra következtettek, hogy Anglia déli partvidékén születhetett, és az 1609-ben érkező hajókkal jött a telepre. Percy lejegyezte, amint egyes telepesek végső elkeseredésükben sírokból kiásott halottak húsát ették meg.
A szakértők szerint az, ami Jane-nel történt, nem lehetett egyedüli eset.
1610-re alig maradtak életben a telepen, többen vissza akartak térni szülőhazájukba.
Egy felmentő missziónak köszönhető, hogy végül fennmaradt a kolónia, a felvirágzást pedig John Rolfe érkezése jelentette, aki dohánymagokat hozott a szigetre, meghonosítva a dohánytermesztést.
Ő vette el feleségül az indián törzsfőnök lányát, Pokahontaszt, akit az angolok korábban foglyul ejtettek. Miután az angol gyarmat fővárosát áthelyezték Williamsburgbe, Jamestown lassan eljelentéktelenedett.
Forrás: Femina