Gyilkos vírusok olvadhatnak ki a szibériai Pandóra szelencéjéből
A Covid ezekhez képest semmi – állítják a tudósok akik megnyomták a vészcsengőt.
Azonnal cselekedni kell, mielőtt a kaszás aratni fog Európában.
Egyre biztosabb, hogy meg vannak számlálva a jelenlegi világunk napjai.
Egy teljesen Új Világrendet, új világot hozhat az, ha az úgynevezett szibériai Pandóra szelencéje felolvad.
Mint ismert, Szibéria, főleg Jakutföld régiója tele van olyan halálos vírusokkal, melyek ősinek számítanak, akár több tízezer évesek is lehetnek, és az emberi szervezet nem tudna mit kezdeni velük, annyira más a felépítésük és a viselkedésük.
Ezek az eddig állandóan fagyottnak számító permafrosztba voltak zárva.
Eddig…
Merthogy a globális felmelegedés hatására elkezdtek ezek a gyilkos vírusok és baktériumok kiolvadni, és felszínre kerülni.
Ha mindez még nem lenne elég, van más baj is: rég elfeledett, halálos járványokat okozó “régi ismerősök” is kiszabadulhatnak, hogy újra végigsöpörjenek Európán, mint például a pestis kórokozója.
Ilyen rémségekben elhunytak holttesteivel vannak tele Szibériában egyes régiók. A halottakat pedig annak idején a múlt századokban épphogy csak elföldelték, így most ezek a tetemek a felolvadó talajból kifordulva burjánzó vírusgócok lehetnek.
Az elmúlt 20 évben több helyi fertőzés, megbetegedés is ismertté vált, ezektől a rég elfeledett gyilkosoktól…
Lépfene-, bubópestis-, feketehimlő- és spanyolnáthavírus – mind ott lapulnak Szibéria fagyos talajában…
Ezek még a covidnál is jóval brutálisabb pusztításra lennének képesek, teljesen térdre kényszerítenék az egész világot, minden bezárna, az emberek pedig úgy hullanának, mint a legyek –
állítják a szakértők.
Csak néhány riasztó eredmény és hír a közelmúltból:
A 90-es években a novoszibirszki Állami Virológiai és Biotechnológiai Kutatóközpont kutatói előásták a fagyott talajból azoknak a kőkorszaki ősembereknek a holttesteit, akiknek bőrén olyan nyílások keletkeztek, amit valószínűleg fekete himlő okozott.
Ugyan a vírus egészben nem maradt fenn a holttestekben, de a DNS-ének részei igen, tehát az ősemberek valószínűleg ebben a betegségben haltak meg.
2004-ben amerikai kutatók újraélesztették az alaszkai permafrosztból 1997-ben kiszedett spanyolnáthavírust, ami több millió embert ölt meg 1918-ban, amikor járványként végigsöpört a világon.
2005-ben a NASA tudósai sikeresen élesztettek újra a Carnobacterium pleistocenium baktériumot, ami 32 000 évig pihent egy befagyott tóban Alaszkában, amikor még mamutok nyargaltak a Föld felszínén.
2007-ben tudósok egy 8 millió éves baktériumot élesztettek újra, amelyet a Déli-sark jégtakarójából nyertek ki. Ugyanebben a vizsgálatban egy 100 000 éves baktériumot is felélesztettek.
2014-ben az Aix-Marseille Egyetem kutatói orosz tudósokkal együttműködve 30 000 éves vírusokat találtak 30 méter mélyen Szibéria talajában. A Pithovirus sibercium és a Mollivirus sibericum az óriásvírusok közé tartozik, amely a mikroszkópban is látható. A jeges talajból kiolvasztott kórokozó még mindig fertőző volt. Szerencsére a Pithovirus az amőbát támadja csak meg, emberre nem veszélyes.
2016 augusztusában egy 12 éves szibériai fiú halt meg lépfenétől (anthrax), de további 20 ember szervezetében azonosították a fertőzést.
Mindannyian rénszarvaspásztorként tevékenykedtek a Jamal-félszigeten. 2300 rénszarvas is belepusztult a fertőzésbe. (A 20. században közel egymillió rénszarvas halt meg a lépfenétől.
Szibériában utoljára 75 éve történt ilyen eset.) Mivel azon a nyáron szokatlanul meleg volt az időjárás a tundrán (32-35 Celsius-fok), a normális körülmények között 30-60 centiméteres rétegben felolvadó talajban az olvadás egy méter mélyre hatolt.
