Iriszke – Lucia, a budapesti lány reinkarnációja: évtizedek óta nem hagyja nyugodni az országot!
Ezt a riportot, kisfilmet feltétlenül látnia kell mindenkinek, aki kicsit is hisz a természetfelettiben.
Ez volt az első olyan magyar eset, ami felvetette a lélekvándorlást, és annak megcáfolhatatlan bizonyítékait…
Lent láthatod magát a videót, kisfilmet is róla!
Farczády Gerő vegyészmérnök Írisz nevű, tizenhatéves gimnazista lánya egyik reggel felébredve, a szüleit, testvéreit nem ismerte meg és a család számára ismeretlen nyelven kezdett el beszélni.
Az édesanya szerint a lány mély álomból ébredt, kiugrott az ágyból és elakart szaladni. Idegen nyelven Madridról beszélt, bizonyos Pedrót emlegetett, az anyját szenyórának, (úrnőnek) nevezte, magáról pedig azt állította, hogy Luciának hívják és szolgáló. (újsághír)
Egy kezdő riporter, Ráthonyi János bukkant 1935-ben Budapesten e máig megmagyarázhatatlan történetre. Rátonyi másodszor is felkereste a családot. Magával vitte a spanyol követség titkárnőjét és a Budapesten szereplő Busch Cirkusz egyik spanyol artistáját.
A spanyol vendégek szerint Írisz-Lucia olyan tökéletes kiejtéssel beszélt spanyolul, hogy ezt itt, Budapesten nem tanulhatta volna meg.
Az is kiderült, hogy a lány úgy ismerte Madrid utcáit, tereit, piacait, mintha ott élt volna.
A lány átlényegülése alaposan megváltoztatta Farczády Gerő mérnök családjának életét.
Szolgálóként dolgozott a szülei házában, spanyol ételeket főzött, spanyol dalokat, tácokat adott elő
. A család közben az egyik szerzetes rokon segítségével, – aki sok latin eredetű nyelvet ismert – egyre több érdekességet tudott meg a lány “madridi életéről”.
Ezek szerint Lucia Altarez de Salvio a neve, negyvenéves korában, 1933 augusztusában tüdőbajban halt meg Madridban és most “ébredt fel” Budapesten.
A férje napszámosként kereste a kenyerét, ő pedig tizennégy gyermeket hozott a világra. Írisz-Lucia nehézkes, gyakorlatlan, szálkás betűkkel írta le a nevét.
A lány korábbi írásával törvényszéki írásszakértő hasonlította össze, elemezte a spanyol szöveget és megállapította, hogy a kézírás teljesen elütő, más jellemű, megfáradt, iskolázatlan nő produktuma.
A lány “elfelejtette” a magyar nyelvet. Ha magyarul szóltak hozzá, értetlenül bámult, gesztusokkal jelezte, hogy nem érti, amit mondanak neki.
A riporter az első találkozáskor megpróbálta leleplezni a lányt. Amikor az anya kiment a szobából és kettesben maradt a lánnyal, olyan ocsmány és durva kifejezéseket vágott Írisz fejéhez, hogy azok hallatán, az apácáknál nevelkedett lány rögtön elpirul és felháborodik.
Írisz azonban ártatlan, csodálkozó szemmel nézett a riporterre.
A különböző hatóságok szakemberei, – törvényszéki elmeszakértők, pszichiáterek – igyekeztek választ kapni Írisz-Lucia hihetetlen átváltozására, azonban vizsgálódásaik eredménytelenek maradtak.
Akadtak, akik a skizofrénia rejtélyes esetének tartották a lány történetét.
A spanyol ügyvivő felkérte a budapesti főkapitányságot, derítsen fényt a bonyodalmas ügyre, mert ha a lány valóban spanyol állampolgár, tartózkodási engedélyt kell kérni a számára. A vizsgálat nem járt eredménnyel.
Az Est madridi tudósítója jelentette, hogy számos Alvarez és Altarez család van spanyol fővárosban, de mivel nincs bejelentkezési kötelezettség, lehetetlen megtalálni Lucia madridi családját.
Egyébként Írisz-Lucia Magyarországon élte le életét, sokáig tervezőintézetben műszaki rajzolóként dolgozott, családtagjai, köztük unokái, nagy-nagy szeretettel vették körül.
Közeli rokonai szerint még idős korában is idegen kiejtéssel beszélt magyarul, törte “egykori anyanyelvét”.
Több mint 80 év után sincsenek válaszok, csak feszengést okozó kérdések…
Szerintetek mi történhetett valójában?
