Erről jobb, ha minden magyar tud! Most fogunk csak nagyon sokan szívni!
Erre sokan nem számítottak, noha sejteni lehetett, hogy a bankok helyett megint alakosság “issza meg a levét”…
Akár 17 évvel is nőhet a futamidő és 5,8 millió forinttal a visszafizetendő összeg egy 1,5 millió forintos személyi hitelnél ha az adós jövő nyárig bent marad a moratóriumban.
Minél később lép ki valaki, annál tovább és többet fizethet. Az MNB szerint sokan nem is szorulnak rá a lehetőségre, mégis igénybe veszik, vannak, akik csak azért, mert jobban szeretnek költeni, mint takarékoskodni.
Szűk három hét múlva járt volna le az egyszer már meghosszabbított törlesztési moratórium, amelynek végét a kormány újabb két hónappal, augusztus 31-ig kitolta.
Sőt azt is kilátásba helyezte, hogy az adósok ezt követően is élhetnek a kedvezménnyel, akár jövő nyárig is tovább halaszthatják a hiteleik törlesztését. Ez azt fogja jelenteni, hogy aki az első naptól folyamatosan moratóriumban volt, több mint két éven át nem fizette a hitelét.
A moratóriumban résztvevő adósok – főleg a lakossági ügyfelek – a program lejártát követően azzal fognak szembesülni, hogy a hitelük lejárata a programban töltött időnél nagyobb mértékben tolódik ki, miközben a teljes futamidő alatt megfizetendő összeg is emelkedik.
A tipikus lakáshitelre is kiszámolta a jegybank, mivel jár, ha valaki több mint két éven át halogatja a törlesztést. A jegybank egy 15 millió forintos lakáshitellel számolt, amelyből különböző mértékű futamidő van még hátra.
Ha a kamat 5 százalékos volt, és még 30 év lett volna hátra tavaly márciusban a kölcsönből, az adós, ha csak jövő nyáron kezd törleszteni azzal szembesül majd, hogy több mint hat évvel nő majd a hitel futamideje, és 4 millió forinttal emelkedik a visszafizetendő összeg.
A jegybank szerint a moratóriumos háztartások legalább 56 százalékáról valószínűsíthető, hogy a moratóriumból való kilépése esetén képes lenne ismét törleszteni a hitelét, de közülük nagyjából minden második tovább marad a moratóriumban.
“A moratórium hosszú időre történő meghosszabbítása esetén felmerülhet az erkölcsi kockázat problémája is: az ügyfelek „megszokhatják” az átmenetileg magasabb rendelkezésre álló jövedelmüket és a moratórium után csökkenhet fizetési hajlandóságuk.
